Üzletközpont bizalmi menedzsment
Csűrös Csanád Cikk mentése Megosztás Ideiglenes plázastoppal állítaná meg az Országgyűlés a diszkontláncok, hipermarketek és bevásárlóközpontok térnyerését. Milyen hatásokkal járhat a tervezett építési moratórium?
Valóban túl liberális a jelenlegi magyar szabályozás? Mit szól a tervezett moratóriumhoz az ingatlanos lobbi?
Összefoglaltuk, ki jár jól és ki jár rosszul az építési tiltással, milyen folyamatok zajlanak jelenleg a kiskereskedelmi piacon. Üzletközpont bizalmi menedzsment épülnek még plázák Magyarországon, vagy tényleg csak a diszkontláncok üzletközpont bizalmi menedzsment A Portfolio legtöbb tartalma ingyenesen hozzáférhető, ahogy ez a cikk is. A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire.
Tudj meg többet Mint korábban megírtuk, lapértesülések szerint a Fidesz is támogatná az LMP plázastop ötletét. A Magyar Nemzetnek múlt héten a parlament fenntartható fejlődés bizottságának fideszes tagja, Bányai Gábor azt nyilatkozta, hogy még az év végére megszülethet a jogszabály, mely alapján ben százezer lakos alatt legfeljebb négyszáz, afölött legfeljebb nyolcszáz négyzetméteres üzletközpontok építésére adhatnának engedélyt.
Arról egyelőre nincsenek információk, hogy a plázastop üzletközpont bizalmi menedzsment lenne érvényben.
Az LMP eredeti célja a moratóriummal az, hogy a moratórium időszaka alatt a kormány az új kereskedelmi központok létesítése kapcsán dolgozzon ki a mostaninál átgondoltabb, szigorúbb, közösségi alapú szabályozást, és addig is állítsa le az ilyen létesítmények engedélyezését. Kapcsolódó cikkünk Politikai plázastop? Bár nem tudni pontosan, hogy a tiltás valóban ideiglenes vagy hosszú távú terv lenne -e, az mindenesetre logikusnak tűnik, hogy az építési korlátozás és egy későbbi esetleges szigorúbb szabályozási környezet elsősorban a tervezett terjeszkedésüket már nagyjából befejezettnek tekintő élelmiszerláncoknak és a meglévő bevásárlóközpontok tulajdonosainak kedvezne, hiszen jellemzően ezt a két szegmenst érintené a szabályozás.
A bevásárlóközpontoknak minden típusa klasszikus pláza, strip mall, distict center, outlet center, tematikus pláza, stb. A magyarországi bevásárlóközpontok plázák építési hulláma alapvetően a vége felé közelít.
Online. Bárhol. Bármikor.
Azt nagy bátorság lenne határozottan kijelenteni, hogy a magyarországi bevásárlóközpont-piac teljesen telített lenne, hiszen lokális és tematikus piaci igények még létezhetnek, azonban a bevásárlóközpont-penetráció és a fejlesztők nyilvános tervei arra engednek következtetni, hogy legfeljebb néhány bevásárlóközpont építése esélyes Magyarországon.
A válság kitörése óta eltelt időszakban három bevásárlóközpontot adtak át Budapesten: az újbudai Allee-ta józsefvárosi Corvin Bevásárlóközpontot és a Blaha Lujza téren lévő Európeumot A vidéki fejlesztési piac még ennyire sem aktív: a szegedi Árkád ősze mellett a jelenlegi fejlesztések ismeretében nem várható új bevásárlóközpont átadása ben.
A plázastop illetve egy későbbi szigorú szabályozási környezet esetleges megvalósulásával értelemszerűen jól járnának a már meglévő bevásárlóközpontok, hiszen a potenciális új versenytársak kizárása növelné a már megvalósult kiskereskedelmi egy valós opció definiálható értékét.
Ez már csak azért is igaz, mert a versenyhelyzet ilyen típusú korlátozása jelentősen csökkenti a működő bevásárlóközpontokkal kapcsolatos kockázatokat.
- Gáz opció
- В некотором смысле огромный полип был беспомощной жертвой своей биологической природы.
- Hol lehet visszavonni a bitcoinos freerollokat
- И это было не единственное их преимущество.
- Bitcoin mi ez egyszerű szavakkal vélemények
- Új bináris opciós kereskedési rendszer
- Egy opció értékének változása
Ez pedig erősítheti a befektetők bizalmát a piacon lévő bevásárlóközpontok irányába. A nyilvánvaló érven, vagyis a további versenytársak kizárásán túl érdemes még két szempontot figyelembe venni.
Egyrészt a bevásárlóközpont piac kifejezetten dinamikusan változik, vagyis egy bevásárlóközpont az építésétől számított néhány éven üzletközpont bizalmi menedzsment könnyen elavulttá tud válni az "újabb generációs" plázákhoz képest. Ennek a kockázatnak a kiküszöbölése vélhetően komoly értékkel bírna a befektetők szemében. Másrészt a közép-európai plázapiac egyik problémája eddig is a transzparens, hosszú távú szabályozási tervek hiánya volt, vagyis, hogy egy adott projekt fejlesztője biztos lehessen abban, hogy az újonnan átadott bevásárlóközpontjától néhány száz méterre nem épül fel pár éven belül egy konkurens üzletközpont.
Ez utóbbira Budapesten több példát is találunk: ilyen pl. A plázastop nyilvánvalóan nem a létező legszofisztikáltabb megoldás ennek a problémának a kezelésére, de kétségtelen, hogy a meglévő ingatlanok számára jelentős kockázatcsökkenéssel járna. Összességében tehát egy átgondolt, az eddiginél szigorúbb szabályozási környezet vélhetően értéknövekedést és a befektetői bizalom erősödését eredményezné a már megépült bevásárlóközpontok számára.
Segítség az öregecskedő plázáknak Mind a plázastop, mind pedig egy esetleges szigorúbb szabályozás könnyítést jelentene egy sor régebben épült, első generációs plázának mind Budapesten, mind vidéken.
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott A bevásárlóközpont első üzletei, a sportszereket forgalmazó Decathlon és az Aldi diszkontlánc már hónapokkal ezelőtt megnyitotta kapuit, de az építkezés első fázisában további
Ezek közül a bevásárlóközpontok közül ugyanis több is komoly nehézségekkel küzd és ráncfelvarrásokkal, felújításokkal, újrapozícionálásokkal próbálják menteni a menthetőt.
A további versenytársak belépésének korlátozásával értelemszerűen valamelyest javulnának ezeknek a plázáknak a kilátásaik. Mindezeknek megfelelően a további projekteket potenciálisan tervező fejlesztők nem járnának jól a plázastoppal, hiszen vagy egyáltalán nem építhetnék meg a tervezett új projektjeiket, vagy az engedélyeztetési procedúra nehezülne meg jelentősen, illetve hosszabbodna meg.
Ugyanakkor azt is látni kell, hogy Budapesten és vidéken is csupán néhány új bevásárlóközpont potenciális építésével lehet számolni középtávon.
Több száz tankönyv és szakkönyv egy helyen
A ban kirobbant krízis a kiskereskedelmet és az ingatlanszektort egyaránt kiemelkedően negatívan érintette, így a bevásárlóközpontok fejlesztése drasztikusan lelassult és több projekt is - végérvényesen vagy átmenetileg - a válság áldozatává vált.
Ilyen a budaörsi Solaris, a kispesti Neo Center ebben az esetben külön érdekesség, hogy a már meglévő Europark és az idén elkészülő KÖKI szomszédságába terveztékés a biatorbágyi Tópark. Ezen befulladt projektek mellett van néhány fejlesztési terv, melyet a beruházók a jövőben meg szeretnének valósítani: továbbra is napirenden van a Westend II megépítése, az Árkád II fejlesztése, a Csipak Péter által kitalált belvárosi Zeppelin-projekt és a Bosnyák térre tervezett Mundo Városközpont.
Kérdés persze, hogy ezeket mennyiben és milyen módon érintené a tervezett építési moratórium, illetve egy későbbi szigorított szabályozási környezet. Kinek van már építési engedélye? Az LMP javaslata szerint a plázastop a már kiadott építési engedélyeket és a folyamatban lévő engedélyezési eljárásokat nem érintené.
A tervezett nagyobb bevásárlóközpontok közül az ECE budapesti fejlesztése, az Árkád II már rendelkezik építési engedéllyel, így a plázastop nem érinti a beruházást.
A Bosnyák térre tervezett Mundo fejlesztője, a lengyel Echo Investment képviselője kérdésünkre elmondta, hogy az önkormányzattal még folyamatban vannak a tárgyalások üzletközpont bizalmi menedzsment a cég azon dolgozik, hogy a közeljövőben be tudják nyújtani kérelmüket az elvi építési engedélyért. A közéletben sok port kavaró Csipak-féle Zeppelin projektről a legutolsó hír az, hogy jogerős ítéletében semmisnek mondta ki a Fővárosi Bíróság a projekt elvi építési engedélyét mind az első, mind a másodfokú engedélyre kiterjedő hatállyal, és egyúttal az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte, vagyis üzletközpont bizalmi menedzsment beruházás jelenleg nem rendelkezik érvényes építési engedéllyel.
Nem épül semmi Magyarországon Ha eltekintünk az élelmiszerláncok építésétől, akkor a plázastop törvényi szabályozástól függetlenül megvalósult. A CB Richard Ellis adatai szerint ugyanis ben nem fognak új bevásárlóközpontot átadni Magyarországon, miközben már a es átadások is az egyik legalacsonyabb szintet érik csak el Közép- és Kelet-Európában.
Az egy főre eső kiskereskedelmi átadások nézve Közép-Európában Magyarország csak Csehországot előzte meg. Vagyis az az érv, hogy a plázastop még mélyebb válságba taszítja a már így is kilátástalan helyzetben lévő hazai építőipartcsak részben állja meg a helyét. A jelenlegi adatok alapján ugyanis a kiskereskedelmi fejlesztések plázastop nélkül sem jelentenének jelentős segítséget az építőiparnak, hiszen rövid távon vélhetően csupán néhány nagyobb élelmiszerüzlet megépítésének meghiúsulása érintené az építőipart amennyiben az építési tilalom valóban csupán átmeneti lesz.
Megfékezni a diszkontláncokat Az LMP javaslata melyek a görögök élelmiszerláncok közül elsősorban azokat sújtaná, melyek még intenzív terjeszkedési fázisban vannak és jellemzőenill.
Ez a leírás jelenleg leginkább a terjeszkedésben továbbra is aktivitást mutató diszkontláncokra, vagyis a Lidlre, a Penny Marketre és az Aldira igaz.
A diszkontlánokc Magyarországon agresszívan terjeszkednek, a Lidl már a hetedik, a Penny Market a kilencedik, az Aldi a tizenkettedik a kiskereskedelmi láncok közül árbevétel alapján. Válság ide vagy oda, ben mindkét német óriás növelni tudta az árbevételét hez képest: a Lidl ,2 milliárdról milliárdra, az Aldi 49,1 milliárdról 52,6 milliárdra bővült.
A hosszabb távú trendek is a diszkontláncok mellett szólnak. A GfK Hungária felmérése a hazai kiskereskedelmi piacra vonatkozóan két forgatókönyvet vázolt fel. Az egyik szerint a diszkontok a ben elért 15,5 százalékot és a es 17 százalékot re akár 20 százalékra is növelhetik. A második szcenárió szerint pedig a diszkontok a nyugati példákat követve egyre inkább a kisebb településeken terjeszkednek majd éppen ezt a folyamatot gátolná a mostani törvénytervezetígy piacrészük elérheti a 27 százalékot is.
Óriási bevásárlóközpont nyílik Zalaegerszegen
A három diszkontlánc közül az Aldi jelenleg elsősorban a fővárosi piacra fókuszál. A Lidl terjeszkedése valamivel nehézkesebb mint a versenytársaké, mert kizárólag saját fejlesztésű üzletekbe költözik, ami némiképp lassítja az expanziót.
A diszkontláncok üzletei minden esetben meghaladják a négyzetméteres területet és sajátos üzleti modelljükből fakadóan nem is tudnák vagy négyzetméter alá szorítani. A diszkontláncok sikereinek egyik kulcsa éppen az, hogy ugyanolyan alapterületű, ugyanolyan kialakítású üzletekben ugyanazt az árukínálatot tartják az egész országban. A további láncok közül a Tesco hipermarketek terjeszkedése jelentősen lelassult, illetve a kisebb üzletekre fókuszál Tesco Expresszés ezen üzleteik mérete jellemzően nem éri el a négyzetmétert, így ezek építése csak a ezernél kisebb településeken üzletközpont bizalmi menedzsment a plázastopba.
Hasonló cipőben járnak a Spar lánc kisebb üzletei, a City Spar boltok is, melyek jellemzően lehet-e nyerni bináris opciókkal eladótérrel rendelkeznek, így a plázastop a nagyobb településeken nem érintené őket bár ilyen üzletből Magyarországon óta csupán négy nyitott meg, tehát expanziós hullámról nem igazán beszélhetünk.
- Minta hívási opció
- Fókuszban a példaértékű válságkezelés.
- Nyereséges bináris opciós robotok
- Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott
- Hogyan vonják vissza a zsetonokat a tőzsdére
- Gyors pénz p in lol
- Bináris opciók 15 másodpercig
Természetesen nem állt meg teljesen a hipermarketek expanziója sem, néhány új nagy alapterületű hipermarket pl. Tesco épülhetne még Magyarországon, azonban összességében a piacon már erős pozícióval rendelkező láncok Tesco, Auchan, Spar, Reál nem járnának rosszul a diszkontláncok megfékezésével.
Az élelmiszerláncok közül emellett a nyertesek vélhetően a magyar láncok, így a CBA és a Coop lehetnek, hiszen ezeknek az üzleteik jellemzően nem érik el aill. Az Indexnek adott nyilatkozatában Fodor Attila, a CBA kommunikációs vezetője üdvözölte is a tervezet ötletét, bár azt fontosnak tartotta, hogy a moratórium rövid ideig tartson, és inkább "a korrekt szabályozás" feltételeit dolgozzák ki gyorsan.
Szerinte "a hazai piacra nemzetközi viszonylatban is nagyon szabályozatlanul engedték rá a tőkeerős multinacionális kereskedőcégeket, így kis területen is hatalmas koncentrációt értek el, túltelítve a szektort. Bár üzletközpont bizalmi menedzsment válság óta az ilyen típusú láncok terjeszkedése szinte befagyott, egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a piac legerősebb szereplői Euronics, Ikea, Jysk, Decathlon, stb.
Ezeknek az üzleteknek az alapterülete a legtöbb esetben meghaladja aill. Viszonylag liberális a mostani szabályozás A tervezett plázastopról és a vélhetően szigorodó szabályozásról megkérdeztük Hermán Róbertet, a Közép- és Kelet-Európában nagy kiskereskedelmi ingatlanportfólióval rendelkező Portico Investments akvizíciós és befektetési igazgatóját.
Biztos szigetek az áramlatban
Hermán Róbert szerint a plázastop terve rövid távú szemléletet tükröz, szerinte ugyanis a diszkontláncok megfékezése nem feltétlenül éri el a kedvező gazdasági hatásokat. Az amerikai tulajdonosi hátterű Portico vezetője szerint a diszkontláncok a kisebb településeken ugyanis viszonylag sok munkahelyet teremtenek, ráadásul ezek a munkahelyek sok kis üzlettel ellentétben nem a szürke- vagy a feketegazdaságot erősítik, hanem legálisan bejelentett munkahelyeket hoznak létre.
Hermán szerint az egyik kívánatos célt, üzletközpont bizalmi menedzsment hazai élelmiszerek súlyának növelését a kiskereskedelmi láncok kínálatában, más eszközökkel is meg lehet oldani. Erre példának Lengyelországot hozta fel, ahol nagy nemzetközi diszkontláncok esetében is meghaladhatja a 80 százalékot a hazai termékek aránya.
Hozzátette ugyanakkor, hogy a tendencia Magyarországon is pozitív, a hazai termékek aránya növekedést mutat a korábbi időszakokhoz képest.
A jelenlegi szabályozásról Hermán Róbert elmondta, hogy alapvetően liberálisnak tekinthető, de a régióban nem számít kivételesnek. A szakember szerint a térség legliberálisabb szabályozását Romániában találjuk, ahol lényegében egyáltalán nincsen megkötve a keze az ingatlanfejlesztőknek.
A lengyel példánál maradva kifejtette, hogy ott a kiskereskedelmi fejlesztések négyzetmétert meghaladó eladótér esetében a szokásosnál szigorúbb az engedélyeztetési eljárás.
Hozzátette, hogy Lengyelországban is felmerült a szabályozás szigorítása és az említett mérethatár négyzetméterre csökkentése, azonban a törvényjavaslat végül elbukott.
A jelenlegi kiskereskedelmi trendekről a Portico vezetője elmondta, hogy ma Magyarországon egyértelmű a diszkontláncok térfoglalása. A korábban népszerű strip mall-ok pl.
Family Center, Stop Shop, stb. A nagyobb fejlesztések helyett manapság a kisebb üzletek épülnek, elsősorban diszkontláncok. Hermán szerint a kereskedők célja ma az, hogy fizikailag minél közelebb kerüljenek vásárlókhoz és vidéken a legéletképesebb projektek azok, ahol egy közepes élelmiszerüzlet jellemzően diszkontáruház mellé még néhány kisebb üzlet, szolgáltatás költözik.
Tiltakozik az ingatlanlobbi A témába az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület is kiadott egy állásfoglalást. Az állásfoglalás aggályosnak tartja a plázaépítési moratóriummal kapcsolatos törvényjavaslatot. A kereskedelmi létesítmények létrehozásához jelenleg is részletes hatástanulmányokra van szükség. Lehetséges erre vonatkozóan újabb szabályozást megalkotni, ennek létrehozásában az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület tud és szeretne partner lenni.
Fontos tudni, hogy az érvényben lévő jogszabály alapján most sem lehet kontroll nélkül bevásárlóközpontokat építeni Magyarországon. Maga a javaslat egyébként címével ellentétben nem csak a bevásárlóközpontok és hipermarketek, de a szupermarketek és valamennyi diszkont kiskereskedelmi egység fejlesztését is tiltaná.
A kereskedelmi fejlesztéseket gyakorlatilag befagyasztó képviselői javaslat további visszaesést okozna az amúgy is válságos helyzetben lévő építőiparban és kereskedelemben. Az IFK támogatja a kormányzat munkahelyteremtést középpontba állító, és a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentésére irányuló törekvéseit.
MeRSZ online okoskönyvtár
Egy bevásárlóközpont átlagosan ezer, míg egy hipermarket négy-ötszáz embernek ad munkát; az idén építés alatt lévő, több mint háromszázezer négyzetméter kereskedelmi egység több tízezer újabb munkahely lehetőséget teremt.
Egy pangó piaci környezetben, ahol az iroda- logisztika- és lakásfejlesztések visszaestek, a kiskereskedelmi piac az egyetlen, amely a várakozásokhoz képest jól üzletközpont bizalmi menedzsment. Tavaly megállt a csökkenő kiskereskedelmi forgalom és a kereslet stabilizálódott. Várakozásaink szerint a személyi jövedelemadó csökkenése a kiskereskedelmi forgalom növekedését eredményezi és ez által a kereskedők bátrabb terjeszkedését is Magyarországon.
Nem aktuális a kérdés A Magyarországon jelentős kiskereskedelmi befektetésekkel rendelkező brit Mosaic Property hazai vezetője nem tulajdonít nagy jelentőséget a tervezett plázastopnak. Horváth Péter szerint ugyanis egyelőre nem aktuális a kérdés a gazdasági helyzet miatt.
