Sikeres üzletközpontok

Van élet a Westenden túl Portfolio Cikk mentése Megosztás Budapesten egyértelműen kiemelkedik a retail piacon a három legsikeresebb bevásárlóközpont, a Mammut, a Westend és az Árkád.

Elhamarkodott lenne azonban leírni a többi plázát, s B-kategóriásnak bélyegezni őket. A legtöbb fővárosi bevásárlóközpontnak van ugyanis létjogosultsága, igaz a többségnél esedékes már a rekonstrukció, bérlói mix felfirssítés vagy akár teljes rebranding akció is.

A Portfolio legtöbb tartalma ingyenesen hozzáférhető, ahogy ez a cikk is. A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: sikeres üzletközpontok támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire.

Tudj meg többet A retail piacon nem igazán beszélhetünk az irodapiac analógiáján A, B vagy C kategóriákról, mondta el kérdésünkre Pál Erika, a Jones Lang LaSalle retail részlegének vezetője, hiszen míg az irodaházak esetében jól definiálható és mérhető technikai paramtéterek segítségével lehet sikeres üzletközpontok egyes kategóriákba besorolni az ingatlanokat, mire keresnek pénzt az emberek leginkább a bevásárlóközpontok esetében ez nem igazán lehetséges.

Pál Erika szerint sokkal inkább érdemes sikeres és kevésbé sikeres plázákat megkülönböztetni, hiszen egy bevásárlóközpont üzleti sikeressége nem igazán a technikai feleszerltségén múlik. Az egyértelműen látszik, hogy a három legsikeresebb pláza mind egy-egy kiemelkedően fontos tömegközlekedési csomópontnál, rendkívűl értékes telken helyezkedik el, azaz az ingatlanok legfontosabb és egyben megváltoztathatatlan tulajdonsága, a lokáció már eleve sikerre predesztinálja őket.

Ennek megfelelően ezekben a bevásárlóközpontokban a bérleti díjak is jelentősen alacsonyabbak, a Mammut vagy az Árkád szintjének felét, harmadát érik csak el.

A rekonstrukció szükségessége ugyan szinte minden fővárosi bevásárlóközpontra érvényes, ám a kevésbé sikeres üzletházak esetében ezt szinte kötelezőnek lehet tekinteni.

A fővárosi pláza többsége több, mint 5 évvel ezelőtt épült meg, s az akkor még korszerűnek számító üzletközpontok felett egyértelműen eljárt az idő, ráadásul a bérlői mix is egyértelműen frissítésre szorul. Ezeket a vérfrissítéseket több pláza már meg is lépte, elég ha a Lurdy Házra, a Duna Plazara, a Sugárra, a Csillagvárra vagy a Camponara gondolunk.

Az élelmiszer a kulcs A bevásárlóközpontok sikerességét nagy részben a kulcsbérlők is határozzák meg, így ezek kiválasztása különösen fontos a nem kiemelt helyen lévő plázák számára. Pál Erika szerint a legfontosabb feladat egy nagy élelmiszerüzlet szuper- vagy hipermarket becsábítása, ez ugyanis kétségkívűl a legbiztosabb módszere a bérlők bevonásának.

Az sikeres üzletközpontok üzlet mellett kimelten fontosak a különböző szolgáltatók bankfiók, postahivatal, gyógyszertár, stb. A szolgáltatók után harmadikként jönnek csak a sorban a divatüzletek.

Vásár a Sugár mellett Vásár a Sugár mellett galéria Budapest első bevásárlóközpontja as megnyitása után azonnali siker lett; dicső múlt és megújult arculattal fogadott jelen.

Örök dilemma viszont az üzemeltetők számára a mozi kérdése, nagyon nehéz ugyanis kimutatni, hogy mennyi embert vonz be a mozi, hiszen arra van példa, hogy egy pláza mozi nélkül is sikeres lehet. A német ECE ugyanis egyik projektjében sem üzemeltet mozit, s az Árkád mégis a 3 legsikeresebb plázához tartozik Budapesten. A mozi nagy hátárnya ugyanakkor, hogy hatalmas beruházást igényel, sok helyet foglal el jellemzően több mint 3 ezer négyzetmétert és relatív alacsony bérleti díj bevételt hoz.

Aréna Pláza: kérdőjel kérdőjel hátán A hazai plázapiac egyik nagy kérdőjele a volt ügető helyén, a Kerepesi úton sikeres üzletközpontok Aréna Pláza. A fejlesztő Plaza Centers ugyan elvileg továbbra is tartja magát az eredetileg meghatározott negyedik negyedéves átadási időponthoz, ám az építkezés jelenlegi állapotát elnézve már az is meglepő lenne, ha ebben az évben átadásra kerülne az épület.

Története[ szerkesztés ] A kezdetektől az átadásig[ szerkesztés ] A terület története a szocialista városfejlesztés hatvanas évekbeli időszakára nyúlik vissza.

A hatalmas bevásárlóközpont nagy hátránya, hogy gyakorlatilag a senki földjén, két metrómegálló között helyezkedik el, azaz tömegközlekedéssel elég problémás a megközelítése. Információink szerint a Plaza Centers gondolkodik egy olyan megoldáson, hogy a plázát egy fedett mozgófolyosó-szerűség kötné össze vélhetőleg a Keleti pályaudvarnál lévő metrómegállóval.