Konszenzus algoritmus, Bejegyzés navigáció
A kutatás egyik legfontosabb iránya az úgynevezett skálázhatósági problémák legyőzése.
Proof of Stake (PoS)
A legnagyobb problémát az okozza, hogy a nyilvános blokklánc rendszerek áteresztő képessége eléggé limitált. A Bitcoin hálózat 3, tranzakciót képes feldolgozni másodpercenként, míg az Ethereum körülbelül öt. Egyenlőre sajnos nem sikerült tökéletes skálázási megoldást találni. A megoldások nagy része bár a nettó tranzakció számot javítja, ugyanakkor a keretrendszer valamely más paraméterét lerontja.
Általánosságban a kutatási irányokat az alábbi ábrán látható blokklánc skálázhatósági trilemma foglalja össze a legjobban. Konszenzus algoritmus trilemma A trilemma lényege, hogy a blokklánc rendszerek három konszenzus algoritmus követelményéből: skálázhatóság, decentralizáció és biztonság maximum kettőt lehet hatékonyan megvalósítani.
Például a klasszikus nyilvános kripto rendszerek ,mint például az Ethereum vagy Konszenzus algoritmus elég biztonságosak és decentralizáltak azonban nem túl hatékonyak.
A kiterjesztett blokklánc algoritmusokról
Ezzel ellentétben a konzorcium elosztott főkönyvi technológiák, mint például a Hyperledger Fabric, vagy a Corda, gyorsak és biztonságosak, viszont nagyon sokat feladtak a decentralizáltságból.
Ehhez hasonló kezdeményezések, mint például EOS sikeresen skáláztak egy sokkal magasabb tranzakció számra, azonban ezt opció nincs likviditás sokkal centralizáltabb modellel sikerült elérni, aminek a biztonsági tulajdonságai is kérdésesek.
Annak ellenére, hogy a kutatás fő iránya az ideális blokklánc és konszenzus algoritmus megtalálására fókuszál, érdekes innovatív ötleteket találunk a blokklánc kiterjesztésével kapcsolatban is. Az ilyen kiterjesztett algoritmusok általában feltételezik, hogy létezik már konszenzus algoritmus jól-rosszul működő blokklánc platform, amin tranzakciókat lehet érvényesíteni, vagy okosszerződéseket lehet implementálni.
Ezt az alapfunkcionalitást terjesztjük ki további praktikus elemekkel. A következőkben ilyen kiterjesztett algoritmusokra és alkalmazásokra látunk egy pár példát. A konzorcium blokklánc legfontosabb tulajdonságai Konzorcium blokkláncok és platformok elemzésénél a következő fontosabb tulajdonságokat kell figyelembe venni: Hash és időzárú szerződések HTLC, hashed timelock contract : Alapesetben egy blokklánc protokollban egy tranzakció feldolgozása végleges.
Egy idő után biztosak lehetünk abban, hogy a tranzakciónkat a rendszer feldolgozta és érvényesnek, vagy érvénytelennek találta. A hash és időzárú szerződések lényegében olyan tranzakciókat valósítanak meg, amik nem hajtódnak végre teljesen, hanem csak feltételesen. A hash zár lényegében egy klasszikus zárhoz hasonlít: bárki, akinek kulcsa van a zárhoz ki azt tudja nyitni. Az időzár pedig egy bizonyos ideig lezár valamilyen funkciót, ami az idő lejárta után elérhetővé válik.
Ha egy hash és időzárú tranzakciót elindítunk, akkor lényegében egy átmeneti tranzakció, például átmeneti pénz átutalás jön létre a blokkláncon.
A tranzakció teljesen végrehajtódik, ha bárki bemutatja a hash zárhoz a kulcsot — gyakorlatilag a kulccsal feloldja a tranzakciót. Ha a határidő előtt ez nem történik meg, akkor a tranzakció vissza lesz vonva. Ezt valósítja meg az időzár. Habár a funkcionalitás elsőre nem tűnik túlságosan komplikáltak, a legtöbb következőkben ismertetett algoritmusnak és alkalmazásnak ez az alapja.
Hash és időzárú szerződés, Forrás: jeffersoncapital. Például, ha a sarki pénzváltónál forintot váltunk euróra, akkor valamennyire meg kell bíznia a feleknek konszenzus algoritmus.
Tekintve, hogy itt a tranzakciók egyszerre zajlanak, az egyik fél adja a forintot és kapja azonnal az eurót.
- Proof of Stake (PoS) – MrCoin Ügyfélszolgálat
- Demo számlán nincs demó pénz
- Kereskedés szintek szerint bináris opciók
- Elosztott főkönyvi technológiák összehasonlítása - 1. rész | FinTechZone
- Miért őrül meg a világ a Bitcoin mögötti rejtélyes technológiáért? - vargaspecial.hu
- Miért őrül meg a világ a Bitcoin mögötti rejtélyes technológiáért?
- Ezek egy része egymással versengő megoldás, mint például a nyilvános okosszerződést megvalósító blokklánc platformok.
- Nyolc különböző konszenzus algoritmus részletesen Proof-of-Work algoritmus PoW A legtöbben talán már hallottak a Proof-of-Work-ről, hiszen az első blokklánc — a Bitcoin is ezt használja.
A helyzet egy kicsit komplikáltabb, ha a tranzakciók időben elkülönülnek, például előbb átutalom a forintot, majd három nap múlva kapom meg az eurót. Az ilyen modellekben általában valamiféle intézmény alakult ki a felek között, mely intézmény a bizalmat és a tranzakciók létrejöttét garantálja. A blokklánc alkalmazásokkal kapcsolatban is felmerülnek hasonló problémák.
Természetesen a legtöbb blokklánc erősen decentralizált, így amennyiben mindkét valutánk ugyanazon a blokkláncon van, az egyidejű váltást képes a blokklánc garantálni mindenféle központosított modell nélkül. Például, ha két Ethereum token között szeretnénk váltani, megvalósítható egy olyan okosszerződés, ami ezt a váltást bármiféle központi intézmény nélkül garantálja, még akkor is, ha a tranzakciók időben eltolva hajtódnak végre.
Miért őrül meg a világ a Bitcoin mögötti rejtélyes technológiáért?
A probléma azonban fennmarad, ha különböző blokkláncok között szeretnénk váltani, például Bitcoin-t Litecoinra vagy etherre. Természetesen konszenzus algoritmus is lehetne valamiféle központi kritpo váltó intézményt megvalósítani, ez azonban eléggé ellentétes a blokklánc filozófiájától.
Az atomi blokkláncok közötti váltók képesek garantálni, hogy két tranzakció közül, ami technikailag két különböző blokkláncon van megvalósítvavagy mindkettő végrehajtódik vagy egyik sem.
Például, ha Bitcoint akarok váltani Litecoinra, és egy tranzakcióban elutalok valakinek Bitcoin-t, akkor az én tranzakcióm csak akkor hajtódik végre, ha a nekem utalt Litecoin tranzakció is végrehajtódik.
Az atomi végrehajtást pedig egy blokkláncok között kiterjesztett algoritmus garantálja mindenféle intézményi háttér nélkül. Technikailag az atomi váltók hash és időzárú szerződésekkel valósulnak meg. Gyakorlatilag mindkét blokkláncon elindítunk egy-egy tranzakciót, ami ugyanazzal a hash és időzárral van lezárva.
Elosztott főkönyvi technológiák összehasonlítása – 1. rész
Ha az adott időablakon belül valaki feloldja az egyik tranzakciót, akkor a zárat feloldó kulcs nyilvánossá válik konszenzus algoritmus a másik tranzakció is feloldható.
Ha a tranzakciókat nem oldják fel adott időn belül, mindkét tranzakció visszavonásra kerül. Így a tranzakciók atomi végrehajtását az algortimus garantálja. Az atomi blokkláncok közötti csere játékelméletileg egy inverz mexikói felállás Decentralizált kripto tőzsdék decentralized exchange : A decentralizált kriptovaluta tőzsdék az atomi blokkláncok közötti váltást fejlesztik tovább egy lépéssel.
A kriptovaluta tőzsdének algoritmikusan két nagy konszenzus algoritmus van: egyrészt az eladási és vételi ajánlatokat kell hogyan lehet pénzt keresni az Internet 2020-ban order book matchingmásrészt a párosított opciók között kell a konkrét értéktranszfert megvalósítani settlement.
Ebből az első lépésre többféle centralizált és decentralizált algoritmus is létezik. Konszenzus algoritmus viszont már egyszer megtörtént a párosítás, akkor a konkrét értékcserét atomi blokkláncok közötti váltással lehet a legdecentralizáltabban megvalósítani. Második rétegű skálázás second layer scaling : Hasonló ötleteken és algoritmusokon működnek a második rétegű skálázást megvalósító rendszerek.
Itt az alapötlet az, hogy mivel egy nyilvános blokklánc tranzakció drága és lassú is lehet, próbáljuk meg a tranzakciók egy részét a blokkláncon kívül végrehajtani. Természetesen konszenzus algoritmus algoritmusnak továbbra is úgy kell működnie, hogy a bizalmi réteget egy szoftverprotokoll valósítsa meg, és ne kelljen intézményi szereplőket bevonni az értéktranzsferbe.
A gyakorlati megvalósítás során általában egy blokkláncon kívüli privát kommunikációs csatornát szokott nyitni az a két szereplő, akik egymással értéket akarnak cserélni. Ezen a kommunikációs csatornán érvényes és aláírt blokklánc tranzakciókat küldenek egymásnak, ezek a tranzakciók azonban nem kerülnek feltétlenül feldolgozásra a blokkláncon.
Blokklánc alapú konszenzus algoritmusok
Egy tranzakció feldolgozása során a blokklánc által való feldolgozás az, ami lassú és költséges. Ha tranzakciókat csak privát csatornán küldözgetünk decentralizált feldolgozás nélkül, az gyakorlatilag költség nélküli és azonnali. Természetesen fontos kérdés, hogy mi történik az értéktranszferrel, ha valamelyik résztvevő csalni akar, vagy egyszerűen off-chain megy. Ilyenkor a másik fél a legutolsó érvényes tranzakciót elküldheti a blokkláncnak, így gyakorlatilag az értéktranszfert lezárja és az addig neki elküldött értéket megkapja.
Blokkláncon kívüli csatorna, Forrás: achainofblocks. Itt lényegében az előző pontok ötleteit és algoritmusait kombináljuk. Két főbb alkalmazási példa ismert: A legismertebben a lightning network-ben az előző pontban ismertetett off-chain privát tranzakciós csatornát egészítjük ki többszereplőssé.
Amennyiben Alice Bob-nak szeretne Bitcoin-t küldeni egy off-chain csatornán keresztül, de nincs közöttük közvetlen csatorna, akkor egy harmadik szereplőn keresztül is meg tudják konszenzus algoritmus az értéktranszfert. Természetesen az algoritmusnak biztosítania kell, hogy a harmadik szereplőben se kelljen teljesen megbízni: a protokollnak továbbra is működnie kell akkor is, ha egyes szereplők csalnak, vagy offline mennek.
A másik inkább intézményi példa az Integledger Protocol, mely többszereplős fizetésirányítást valósít meg különböző főkönyvi technológiák között. Ezen technológiák alapulhatnak blokkláncon, de lehetnek klasszikus centralizált banki főkönyvi rendszerek is.
