Kereset az interneten a szerzők számára, Kapcsolódó cikkek:

Ugyanúgy értelmezendő-e a szellemi tulajdon az elektronikus dokumentumok, elektronikus publikálás és információcsere közegében, mint a hagyományos, szekvenciális, nyomtatott szövegek esetében? Az új technika szerepe meghatározó. A zűrzavarból esetleg pereken és kompromisszumokon át található meg a kiút. Szerzői jog? És elektronikus publikálás? Különösen az Internettel kapcsolatosan merül fel a szerzői jog koncepciójának érvényessége mint olyan szabályozásnak, amely fizikai lényegüket tekintve elektronikus formájú információs termékeket is tartalmazó ügyletekre vonatkozik [1].

Ez azonban nem szükségképpen a hivatalos álláspont. A kanadai kormánynak az információs szupersztrádával foglalkozó tanácsadó bizottsága előtt egy olyan javaslat fekszik, amely szerint meg kell erősíteni a szerzői jogot, hogy megelőzhető legyen a hálózaton lévő információ jogosulatlan böngészése, az Egyesült Államokban pedig a Lehman-jelentés alapján készülő törvény további jogokat irányoz elő, amelyek korlátoznák a digitalizált termékek átvitelét [2]. Ezen a kifejezésen azt a fázist érti, amikor egy általánosan elfogadott intellektuális és működő környezet egy létező paradigma alaptételei időnként olyan elviselhetetlen nyomás alá kerülnek új vagy újonnan felismert jelenségek következményei által, hogy a felbomlás és zavarodottság kielégítően csak valami teljesen új megközelítéssel oldható fel.

Ez az új megközelítés egy új paradigma pontosan azokból az anomáliákból indul ki, amelyek a kereset az interneten a szerzők számára rendszert a végső határokig, s sőt azokon túl is feszítették. A folyamat harcot jelent azok között, akiknek szerzett jogaik vannak a régi paradigmában, s azok között, akik a figyelmet az újra kívánják irányítani. A szerzői jogban egy elfogadott paradigma szabályozza a szellemi tulajdon alkotói, terjesztői és használói közötti viszonyokat tegyük hozzá, hogy a szellemi tulajdon maga is olyan fogalom, amely a szerzői jog paradigmájának nélkülözhetetlen elemeugyanakkor azonban az elektronikus publikálásban a technikai környezet a szünet nélküli kihívások sorát támasztja a szellemi tulajdon vásárlásának és eladásának zavartalan működésével szemben a szerzői jog jelenleg érvényes rendszere mellett.

Úgy látszik, hogy még nem bukkant fel egy meggyőző, új paradigma. Nem meglepő, hogy napjainkban a szerzői jog fenyegetett helyzetben van.

A szerzői jog egyáltalán nem egyetemes vagy időtlen: nagyon is az utolsó év nyugati, kapitalista, nyomtatásra alapozott kommunikációs környezetének produktuma [4]. Mielőtt a nyomtatás uralkodóvá vált volna a Nyugaton - és mára már számos más társadalmi környezetben is - ismeretlen eszme volt a szerzők mint olyanok léte, s hogy nekik tulajdonjoguk lenne gondolataik rögzített formája fölött. A középkorban úgy tekintettek az íróra, mint gyűjtőre, folytatóra, magyarázóra és közreműködőre.

Az írók tisztelték a korábbi szövegek tekintélyét, nem támasztottak igényt eredetiségre, és gyakran nem is látták el nevükkel azokat a szövegeket, amelyeknek modern értelmezésben szerzői lennének.

Szerzői jog Szerzői jog a műveket védi A szerzői jog biztosítja a szellemi tulajdon védelmét. Az ötletek mint olyanok nem esnek oltalom alá, ezeknek egy konkrét műben kell megnyilvánulniuk. Ekkor már az oltalom a szerzői jogi törvény értelmében az alkotás mint reálcselekmény révén létrejön. Olyan nyilvántartásba vételre, mint például a védjegyjogbannincs szükség. Szerzői jogi igények © eccolo - fotolia.

Hasonlóképpen az élőszavas közlésen alapuló társadalmakban a gondolatok és információk közös tulajdont képeznek, amelyet az egyéni emlékezetek hagyomány, közmondás, történet vagy ének formájában őriznek, de amelyet megosztanak, bővítenek, módosítanak a beszélgetések és előadások során. A nyomtatás megteremtette a lehetőségét annak, hogy a folyamatos szövegekben szereplő szavak rögzített sorozatairól több azonos másolat készüljön.

Ezek — a minden másolással változó kéziratokhoz képest — sokkal inkább alkalmasak voltak arra, hogy egy adott személy műveiként legyenek azonosíthatók. Mégis a kiadói vállalkozás Ráadásul mindjárt két különböző áramlat fejlődött ki a törvényhozásban: a bináris opciók az etorón jogok angol—amerikai hagyománya amely a szerzői jogot kereskedelmi tárgyként kezeliés a kontinentális Európa erkölcsi jogokra építő hagyománya amely a szerzői jogot a szerző szellemének kisugárzásából vezeti le.

Mindkettő nyomán hatásosan működő rendszerek keletkeztek a nyomtatott könyvek és cikkek formájában létező termék védelmére, rendszerint egy azonosítható szerző érdekében. Ám még manapság is azok az országok, amelyekben kevésbé fejlettek a kiadás és a média iparágai, megkérdőjelezik a szerzői jogi rendelkezések érvényességét sajátságos körülményeik között, és gyakran eltűrik, hogy határaikon belül komoly mértékben megsértsék őket.

Természetesen a szerzői jogot nemcsak szövegekre alkalmazták, hanem a Számos ilyen kombinációnak nincs az eredeti értelemben vett szerzője, s mint vállalati termékeket védik őket. Habár sok ország szerzői jogi törvényhozása nagyon hatásosan óvja legtöbbjüket, vitatható, vajon nem akkor jelentkeznek-e az első feszültségek a szerzői jog rendszerében, amikor ezeknek az egyedi, nem szöveges formáknak a védelmét kívánják biztosítani.

Amikor a szerzői jogot olyan vállalatokra alkalmazzák, amelyek egy sereg, legkülönbözőbb területen működő egyén közreműködésével hozzák létre a produktumot ahogyan például a mozifilm egyebek között kombinálja az irodalmi művet, az ebből készült forgatókönyvet, dalokat és más zenei anyagot, grafikus illusztrációkat és rajzokat, díszlet- és ruhaterveket, nem is szólva a szereplők jogairólaz elkészült, szerzői joggal védett mű is különböző szerzői jogok gyűjteménye.

• Vállalkozás: KSH: ezer forint fölé nőtt a magyar átlagkereset | vargaspecial.hu
• 10 dollárt keresni az interneten
• Rovat: Munkaügyek Júliusban a bruttó átlagkereset ezer forint volt, 10,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
• Kereset A legjobb szövegírás és átírás, tartalomcsere szövegek eladásához és vásárlásához.

Noha ez néha zűrzavarral fenyeget, amin csak a jogászok gazdagszanak és híznak, a rendszer mégis működik: a paradigmát egész sikeresen alkalmazták olyan jogokra is, amelyeket nem lehetett előre látni akkor, amikor keletkezett.

Az elektronikus publikálás azonban egy-két lépéssel tovább bonyolítja a problémát. Elektronikus publikálás Az elektronikus publikálás természetéből következően tagadja a rögzített formát, s különösen a rögzített sorrendet, amely a szerzői jogvédelem lényege. Egy elektronikus dokumentumot bináris formában mágneses impulzusokként tárolnak a számítógép memóriájában egy lemez vagy szalag felületén, vagy bemélyedések sorozataként egy optikai hordozó olvasófelületén.

A dokumentum tartalmát jelentő információ nem szekvenciálisan helyezkedik el a lemezen, s a számítógép, amellyel a használó hozzáfér a dokumentumhoz, nem köteles megkeresni a dokumentum kezdetét és szekvenciálisan megjeleníteni. Az elektronikus dokumentumok manipulálása, átrendezése és az eredetiből új termék előállítása nem kivételes, inkább mindennapos eljárás.

Hogyan és hol dolgoznak az írók és a szövegírók?

Jellegéből következik, hogy többé-kevésbé tetszés szerint megváltoztatható, naprakészre hozható, átszerkeszthető. Mi több, elektronikus úton való lemásolása vagy részleteinek kiemelése a dokumentumot tároló számítógép normális funkciója, s hasonlóképpen be van építve a rendszerbe az a képesség, hogy a hálózatokon keresztül át lehessen telepíteni más, ugyanazon adottságokkal bíró számítógépekre.

Figyelemre méltó az a tendencia, hogy a szerző mint olyan megszűnik: a művek munkacsoportok produktumai, és az egyéni erőfeszítések összegződése miatt idővel gyakorlatilag lehetetlen elkülöníteni, hogy az egyén mivel is járult hozzá a termékhez. Az elektronikus dokumentum egész egyszerűen nem ugyanaz a dolog, mint a papírdokumentum, mert flexibilis, alaktalan, múlandó, és a papírdokumentumra érvényes szabályok csak ritkán alkalmazhatók rá.

Valójában az, hogy a szöveget előzetesen számítógépes formában állították elő, a papírváltozatot az elektronikus publikálási folyamat puszta melléktermékévé teszi. Szokásos eljárás az elektronikus publikálásban, hogy a dokumentumot mágneslemezen, elektronikus hálózatokon keresztül, optikai lemezen vagy gyakorlatilag bármely formátumban párhuzamosan tegyék közzé, minthogy az elektronikus kereset az interneten a szerzők számára megad erre minden lehetőséget.

Több területen is kimutatható, hogy ez különbözőképpen befolyásolja az információs termékek védelmét. E cikkben a szoftvert, az adatbázisokat, a multimédiát, valamint az elektronikus könyvet és folyóiratot vesszük szemügyre.

Szoftver A számítógépes programok nemcsak vezérlik az elektronikus publikálás műveleteit, hanem maguk is talán a legfontosabb elektronikus publikációs termékek. A szoftverüzlet — volumenéből következően — világjelentőségű iparág, de azt mondják, hogy az összes szoftverforgalom óriási része a szerzői jog megsértésén alapszik.

Csak egy példa: a Novell cég becslése szerint a WordPerfect évi egymilliárdos forgalmával azonos nagyságrendű az illegálisan forgalmazott másolatoké. A szerzői jogi törvények védik ugyan a programokat, de a védelem hatásossága korlátozott.

Először: nehéz kimutatni, hogy a szoftver fejlesztője hogyan védheti meg az új termék mögött rejlő ötleteket a rivális társaságok törvényes üzleti felhasználásától.

Betűméret:

Másodszor: nehéz megakadályozni a program nem engedélyezett példányainak a forgalmát. Bizonyos szinten ez elég ésszerű. Egy program forráskódját könyvként lehet prezentálni és szekvenciálisan olvasni. Ezért meg kellene tudni állapítani, hogy két program közül kereset az interneten a szerzők számára a másolat, azaz melyikük sérti meg a szerzői jogot. Ez a feltételezés azonban legalább kétféleképpen is félreérti a szoftver természetét. Ahhoz, hogy elérjük a gyakorlati célt, amelyre a szoftvert kifejlesztettük játék, szakmai alkalmazás stb.

Föltételezhetően ez az oka annak, hogy a brit törvény nem nyújt erkölcsi jogokat a szoftverfejlesztőknek, s a francia törvénynek nehézségei vannak a szoftver ötletét szellemi műként oeuvre d'esprit felfogni, olyannyira, hogy csak 25 éves védelmet nyújt neki.

Viszont valószínű, hogy gyakorlatilag azonos eredményt lehet elérni a képernyőn két, eltérő kódot használó programmal. Így az is lehetséges, hogy egy program legálisan használ olyan kódot is, amely eredetileg nem az övé, s egy másik programétól ugyan eltérő kódot is, de ugyanazt az eredményt éri el vele, mint amaz. Mindennek következményeként a brit törvény által alkalmazott fogalmak alapvetően feleslegessé válnak.

Ugyanez áll az amerikai törvényre is, de ott az előállítók megkíséreltek a bíróságok révén olyan fogalmakat bevezetni, amelyek a szoftverek realitásaira tekintettel jobban védhetők [5]. A két legfontosabb per a Lotus kontra Borland és az Apple kontra Microsoft volt.

Online pénzkereseti lehetőségek: Mi működik, és mi nem? Gyorsan pénzre van szükséged? Ebben a cikkben végigveszem milyen lehetőségeid vannak, ha online pénzkereseti lehetőségeket keresel. Számos lehetőség közül tudsz választani, rengeteg hirdetéssel lehet találkozni, és vannak olyan cégek, amelyek a különböző online pénzkereseti lehetőségek kínálatával, ajánlásával építik saját birodalmukat. Mit gondolsz, melyik lehetőség az, ahol busásan meg fognak fizetni?

Az előbbiben a kereset arra vonatkozott, hogy a Borland állítólag lemásolta a Lotus ból a parancshierarchiát az ő Quattro programjába. A Borland védekezését arra az érvre alapozta, hogy a Lotus parancshierarchiája a Lotus makrórendszerének alapvető része, és ezért nem védhető a szerzői joggal.

Az utóbbi per a körül forgott, hogy vajon az Apple használói interfészének egész kinézete és érzékelése védhető-e szerzői joggal, illetve az kereset az interneten a szerzők számára elemek vagy túl funkcionálisak, vagy nem eredeti Apple-megoldások. A fenti kettő és más perek útja az amerikai jogrendszer labirintusában kevésbé érdekes, mint az, hogy a szoftver milyen komoly problémákat rejteget azok számára, akik a szerzői jog fogalmait akarják rá alkalmazni.

• átlagkereset | vargaspecial.hu
• Van egy igazán működő stratégia a bináris opciókra
• Mi a szerzői jog?
• Миля за милей простирались они, медленно карабкаясь к небу, их формы все усложнялись, они поражали воображение своей монументальностью, Диаспар был спланирован как единство -- это была одна могучая машина, Но хотя уже и сам его облик ошеломлял сложностью, она лишь намекала на те чудеса техники, без которых все эти огромные здания были бы лишь безжизненными гробницами.

Nehéz megakadályozni a szoftverkalózkodást is a szoftver természetének a online bevétel azonnali visszavonással miatt.

Minden számítógép tulajdonképpen mindenféle állomány — beleértve a szoftvereket is — másolására szolgáló gépezet. Mi több, ez általában teljesen legális az Európai Unióban az es Copyright Computer Programs Regulations értelmében, amely kifejezetten megengedi háttérmásolatok készítését programokról, programnyelvek összeállítását vagy konverzióját alacsonyabbról magasabb szintre, bizonyos feltételek mellett a másolást és adaptációt, bármilyen eszköz vagy módszer használatát egy program tanulmányozására, megfigyelésére vagy tesztelésére.

Noha ezek az engedmények a számítástechnika fejlesztésének előmozdítását célozzák, másfelől csupán megerősítik azt, hogy a szoftver ki van téve a másolásnak. Világszerte üzemszerűen másolják a szerzői joggal védett szoftvereket az illegális árusítás számára, a legteljesebb műszaki könnyedséggel.

Egy ilyen egyszerű és elterjedt tevékenységet nagyon nehéz elfojtani, nem szólva arról, hogy a szoftvert könnyű kereset az interneten a szerzők számára számítógépes hirdetőtáblákra rakni, amelyek az Interneten keresztül hozzáférhetők; innen aztán lemásolhatják a potenciális felhasználók. Érdekes, hogy David La Macchia, a MIT egyik diákja, amikor azzal vádolták, hogy programok másolatait bűnös szándékkal rakta az Internetre, azzal védekezett, hogy az amerikai alkotmány első kiegészítése feljogosítja a szólásszabadság gyakorlására, vagyis nyilvánossá teheti az információt tekintet nélkül arra, hogy mások, az ő tudtán kívül, ellophatják azt [6].

Ez az érvelés talán meggyőzhet egy amerikai bíróságot, de nem valószínű, hogy hatással lesz a szoftverkészítő cégekre vagy jogérvényesítő ügynökségekre.

Olasz vámtisztviselők májusában 60 hirdetőtáblát zártak le, számítógépet és 60 nél több lemezt foglaltak le azon az alapon, hogy lopott szoftverrel való üzérkedésre szolgáltak [7].

Szerzői jog - Mag. Balazs Esztegar LL.M. Rechtsanwalt Wien

Adatbázisok Az adatbázisipar fontos szektora az elektronikus publikálásnak, de kísérletei, hogy összeegyeztesse termékeinek védelmét a szerzői joggal, nem voltak nagyon hatásosak. Ez a megközelítés azonban nem nagyon egyezik egy sor európai ország szerzői jogi törvényével, amely nem védi a puszta összeállításokat. Valóban, az USA-ban sok jogi vita folyt arról, hogy az adatbázisok összeállítóinak mennyivel többet kell tenniök az információ egyszerű összegyűjtésén és tálalásán túlmenően, hogy a termék szerzői joggal védhetővé váljék.

A Feist kontra Rural Telephone Service perben a bíróság úgy döntött, hogy mivel egy nevekből és telefonszámokból álló típusjegyzék összeállítása nem jelent alkotó jellegű válogatást és elrendezést, egy ilyesfajta adatbázis nem védelmezhető.

Megjelenik ez az aggodalom az Európai Unió irányelv-tervezetében Directive on the legal protection of databases is, amely az információs termékek ezen típusát egységes európai alapról próbálja megközelíteni. Mindez rendben is volna a szerzői jog elvont koncepciójának viszonylatában, ám az adatbázisipar folyamatos eredményessége az általa előállított termékek kizárólagos kereskedelmi hasznosításától függ.

Az adatbázisok tartalmának a védelmével kapcsolatos aggodalmak eloszlatására a tervezet egy új, sui generis jog bevezetését javasolja, amely a tulajdonost felhatalmazná arra, hogy megakadályozza az adatbázisból anyagok kiemelését és kereskedelmi újrahasznosítását.

Mivel gyakorlatilag lehetetlen megállapítani egy adatbázis elektronikus publikálásának a dátumát, és mivel egy adatbázis természetszerűen a lényegtelen változtatások végeérhetetlen sorozatán megy keresztül, vitatható e védelem értéke. Sokan azt a következtetést vonják le ebből, hogy egy adatbázis minden egyes elemét egyenként kell dátumozni és azonosító kóddal ellátni, hogy a védelem biztosítható legyen.

S valóban, a World Intellectual Property Organisation WIPO és más szervezetek is olyan rendszerekkel foglalkoznak, amelyeket úgy terveztek meg, hogy képesek legyenek erre.

Szövegírás-cserék, vagy hol lehet keresni szövegírást és újraírást?

Multimédia A multimédia olyan termék, amely kombinálja az e célból külön megrendelt vagy már meglévő művekből átvett szöveget, hangot, ábrát és mozgóképet.

E termékekkel kapcsolatban a problémák két szinten jelentkeznek [9]. Másodszor, a multimédia termékbe új bináris stratégiák anyag maga is szerzői jogi védelem alatt áll. A multimédia szerzői jogvédelmének a problémája eddig nem is kereset az interneten a szerzők számára a termék védelme volt, hanem annak biztosítása, hogy a benne foglalt anyag szerzői jogilag megfelelően tisztázott legyen.

Nagyon is lehetséges olyan multimédia terméket előállítani, amely szerzői joggal védett tételek ezreit öleli fel. Ám föltételezhetően azért, mert az előállítók arra törekedtek, hogy az egész eljárás viszonylag egyszerű maradjon, a legfrissebb termékek átlagosan csak tizenhét forrásból származó anyagot használtak fel.

Az első nehézség, amivel az előállítók szembe találják magukat, hogy tudniok kell, a szerzői jog tulajdonosaival vagy licencelőivel tárgyalnak, még akkor is, ha viszonylag korlátozott számú forrással van dolguk. Ha a partner egyértelműen a szerzői jog tulajdonosa, nem túl komplikált az anyag használatára vonatkozó tárgyalás: ha megállapodásra jutottak, nem merülhet fel kétség afelől, hogy mindkettejüknek jogukban áll aláírni.

Ellenben ha olyan féllel folyik a tárgyalás, aki licenccel szerzett jogot a mű árusítására, fontos tisztázni, hogy az engedély magában foglalja-e azokat a jogokat, amelyekre a multimédia előállítójának szüksége van. Ha — amint ez nagyon valószínű — a forrásanyag maga is különféle jogok komplex egyvelege egy filmklipben szerzői, előadói, zenei és sok egyéb szerzői jog jelenik megpontosan tisztázni kell a tulajdonosi viszonyokat. A média és a kiadói vállalatok, amelyek a felhasználható anyagok nagyobb gyűjteményeivel rendelkeznek, könnyen fejleszthetnek ki új termékeket a már birtokukban lévő jogok alapján.

A nonprofit szervezetek számára viszont lidércnyomásos álomnak tűnhet az összes szükséges engedély beszerzésének folyamata, ha multimédia termék előállítására adják fejüket. Míg csekély mennyiségű a valóban értékes, köztulajdonú anyag, addig a szerzői jog védelme alatt áll az a hatalmas tömeg, amelyre minden valószínűség szerint szükség lehet egy kiváló minőségű termék előállításához.

Azok a könyvtárak, amelyek saját gyűjteményükben lévő dokumentumokat fényképeket, hanganyagot használnak fel, majdnem biztosan túllépnek jogaikon, noha sokan ennek ellenére folytatni kívánják ezt a gyakorlatot.

A zavaró ebben az, hogy ha az új terméket nem pusztán kereskedelmi vállalkozásnak szánják, a szerzői jog birtokosai majdnem mind hozzájárulnak ahhoz, hogy anyagaikat korlátozás nélkül és térítésmentesen használják fel. Például a Wellcome Trust egy részletesen kidolgozott és költséges rendszert hozott létre, hogy felderítse és megnyerje azoknak a vizuális dokumentumoknak az adományozóit és szerzői jogi tulajdonosait, amelyek már megvoltak a gyűjteményeiben, s amelyeket a trópusi betegségekkel foglalkozó videolemezén akart szerepeltetni; senki sem tagadta meg a szükséges engedélyeket.

Elektronikus könyvek és folyóiratok Minthogy a nyomtatott könyvek és folyóiratok alkotják a szerzői jog eredeti tárgyát, várható lenne, hogy a szerzői jog elveinek alkalmazása az elektronikus könyvekre és folyóiratokra valamelyest egyszerűbb, mint a korábban tárgyalt, teljesen új típusú termékekre.

Ez bizonyos mértékig igaz is, mivel a szövegek eleve rendelkeznek a megszokottabb nyomtatott formák szekvenciális jellegzetességeivel és világos szerzőségével.

Elektronikus publikálás

Annyira azonban mégsem egyszerű a helyzet. Az elektronikus szövegnek — akár lemezen szolgáltatják, akár online hozzáférhető — olyan jellemzői vannak, amelyek megnehezítik a védelmét.

Vegyük például a viszonylag egyszerű, szerzői joggal már nem védett, klasszikus irodalmi szövegek elektronikus publikációját CD-ROM-on, amelyet Library of the Future címen adott ki a World Library nevű vállalat [10]. Ezzel a cég új elektronikus szerzői jogot nyert e művekre, következésképpen eredményes jogi lépéseket tehetett egy másik vállalat, a Pacific Hi-Tech ellen, amikor felderítette, hogy az utóbbi Masterpiece Library című CD-ROM sorozatába kereset az interneten a szerzők számára felvett közülük.

Ennek gyökerét egyszerűen az a zűrzavar képezte, amelyet a vitathatatlanul köztulajdonú művek alapszövegének elektronikus publikálása következtében előállt új szerzői jog okozott. Még érdekesebb az a folyamat, amelynek során a jogsértés megtörtént.

Lélektárs meditáció - Guzsik-Mohácsi Viktória

Úgy látszik, egy azonosíthatatlan személy kivette a szövegeket a Library of the Future-ből, kitörölte a szerzői jogra vonatkozó megjegyzéseket és más azonosító jeleket, s utána az egészet hozzáférhetővé tette az Interneten. A Pacific Hi-Tech aztán jóhiszeműen lemásolta őket, tudván, hogy az eredeti szövegeket már nem védi a szerzői jog.

Valóban úgy látszik, hogy a jogsértés részben annak a zavarnak a következménye, amelyet az Interneten hozzáférhetővé vált anyag okozott. Mind az előállítók és terjesztők, mind a használók bizonytalanok az Interneten lévő anyag szerzői jogi státusát illetően, és az eredetiség igazolása széles körben elfogadott eljárásainak egy könyv vagy folyóirat címlapjának rektóján és verzóján közölt tájékoztató adatok analógiájára hiánya hozzájárul a zűrzavarhoz.

Néhány hálózati telepítési hely Web sites megkísérli korlátozni a kétértelműségeket, és megakadályozni egyéb nehézségek kialakulását egy, a címlapokon szereplő figyelmeztetéssel, mely szerint az amerikai jog jogsértésnek tekinti, ha valaki másfajta kapcsolatba lép a telepítési hellyel, mint amilyeneket ezek a lapok maguk ajánlanak fel. Ez azonban nem oldja fel az alapvető zavart. Vegyük például egy Internet levelezési lista — ebben az esetben Tango-L, a tangótáncosok listája — adminisztrátorának válaszát, amikor egy tangóhírlevél kiadója kért hozzáférést a lista tartalmához [11].

Úgy tudta, hogy a Tango-L-en megjelent minden anyag egyéni szerzői rendelkeznek a szerzői joggal, s az ő engedélyük szükséges ahhoz, hogy egyes tételeket változatlan formában átvehessen hírlevelébe. Ezt a nyilatkozatot egy felelősséget érző internetes információszolgáltató tette, aki etikai alapot próbál teremteni tevékenységéhez olyan környezetben, ahol az eligazodást nyújtó irányelvek nyilvánvalóan hiányoznak. Eltekintve attól, helytálló-e vagy sem ez az értelmezés, a példa azt mutatja, hogy az internetes környezet megdönti a szerzői jogi törvényből levezetett feltételezéseket, és az egyén a nehézségek különféle rétegeivel találja magát szemben.

Új termékek mint például egyes speciális tárgykörrel foglalkozó elektronikus folyóiratok esetében a szervezők olyan szerződést fogalmazhatnak meg szerzőik számára, amely rögzíti a megfelelő jogokat. Ezt sok esetben mégsem tették meg, mivel a kiadók azt hiszik — valószínűleg kereset az interneten a szerzők számára —, hogy a kutató-fejlesztő szerzők örülnek annak, ha gondolataik minél szélesebb körben terjednek el. A haszonszerzés céljával író szerzők szempontjából azonban még nincs átgondolva az egész problémakör; jól mutatja ezt az olyan testületek érdeklődése, mint a US National Writers Union az USA Országos Írószövetsége.

Az NWU olyan szerződéseket szorgalmaz, amelyek tekintetbe veszik a nyomtatott kiadás kapcsán kialakult számos, alapvető fogalom pl.