Jelzi a kereskedelmi erődöket, Általános társadalomföldrajz I.-II. | Digitális Tankönyvtár
Története a kezdetektől a provincia feladásáig[ szerkesztés ] A rómaiak előtti lakosság[ szerkesztés ] A területen eredetileg illír törzsek, pannonok és azalok éltek, majd az i. A kelták uralmának Burebista, dák király vetett véget: a dákok az i.
Ettől kezdve a Dunántúl területe dák befolyás alatt állt. Burebista halála után i. A római szerzők barbárnak, civilizálatlannak írják le a vidéket. Pannonia pontos földrajzi képét illetően is rengeteget tévedtek, a területet övező érdektelenség miatt.
Csak az i.
Általános társadalomföldrajz I.-II.
Pannonia ugyanis szárazföldi hidat képzett a Balkán és Itália között, illetve itt húzódott az ókor egyik fontos kereskedelmi útvonala, a borostyánút.
Pannonia tartomány meghódítása több részletben történt, i. Először, i. Augustus uralkodása alatt, i. Az a dák sereg, amely az innenső partra átkelt, az én legfőbb vezérletem alatt teljes vereséget szenvedett, majd az én seregem kelt át a Danuvius túlsó partjára, és a dák törzseket a római nép fennhatóságának vállalására kényszerítette.
Ezt követően, i. A területen jelentős római hadsereg állomásozott a germán törzsek újkeletű fenyegetése miatt, akik ekkoriban költöztek Maroboduus vezetésével a markomannok és kvádok Boihaemum-ba, a Üdvözlő bónusz a bináris opciókról, a mai Nyugat-Szlovákia területére.
A rómaiak első hadjáratukat i. Ám Augustus germaniai ambícióit a teutoburgi vereség derékba törte, így a római légiók visszahúzódtak a pannon területre. A Dunántúl keleti részét 46 - 49 között szerezték meg a rómaiak, Claudius uralma alatt.
A megnövelt területű provincia nevét Illyricum Inferior helyett ekkor hivatalosan is Pannoniára változtatták.
Pannonia külső tartomány volt, ezért császári helytartó legati augusti propraetor irányítása alatt állt. Fővárosa Carnuntum ma Bad Deutsch-Altenburg volt. Pannonia területén három légiónyi helyőrség állomásozott. Ez a tény, illetve az Itáliához való közelsége igen fontos szerepet rótt a provinciára.
Először a 68 - 69 -es polgárháború idején mutatkozott császárállító tényezőnek a provincia helyőrsége, ugyanis ők segítették hatalomra a Flavius-dinasztia első uralkodóját, Vespasianust. Domitianus császárságának idején fejeződött be a pannoniai védelmi vonal, a limes építése - válaszul a sorozatos germán betörésekre.
A limes a tartomány északi és keleti határán, a Duna vonalában húzódott. A provincia irányítói nem törekedtek gyors romanizációra.
A katonai telepektől és hadi utaktól távolabb eső helyeken a rómaiak jelenléte a 2. Sokáig megmaradt a régi törzsi szervezet.
Tartalomjegyzék
A Duna vonalát őrző légiók és útbiztosító alakulatok állományát javarészt szintén a helybeli lakosság szolgáltatta. Pannonia területén több fontos kereskedelmi és hadi út húzódott, ezek közül a legismertebb a Földközi-tenger medencéjét a Balti-tengerrel összekötő borostyánút A jelzi a kereskedelmi erődöket Pannonia — első virágkor[ szerkesztés ] Traianus határmódosítása Kr.
Traianus császár idején, -ban a tartományt kétfelé osztották. A két terület határvonala Nagy Károly korában a Rába Narrabo folyó volt. Traianus császár innen vezette jelzi a kereskedelmi erődöket daciai hadjáratot is Decebal ellen, jelentős sikerrel. Dacia meghódítása után szarmaták betelepültek a jazigok mellé a Duna-Tisza közére.
Hadrianus és Antoninus Pius császárok uralma alatt, a 2. Gazdasági, demográfiai és infrastrukturális fejlődés jellemzi a korszakot. A katonaság fokozott jelenléte elősegítette a romanizálódás folyamatát, elterjedt a római államvallás, a római császárkultusz, a latin nyelv és írás, a latin szokások.
Több villa, municipium és colonia létesült a korszakban. A terület a birodalom védőbástyájának szerepét látta el, különösebb gazdasági és kulturális jelentősége nem volt.
A két provincia lakosságának nagy része jelzi a kereskedelmi erődöket foglalkozott. Volt időszak, amikor 4 légió is állomásozott a területen. A germán-szarmata támadások kora[ szerkesztés ] Bővebben: markomann háborúk A 2. A birodalom keleti határán is nőtt a pártus fenyegetés, és -ben háború robbant ki: a Pártus Birodalom elfoglalta Armeniát és Syriát — kereskedelmi jelentőségük miatt.
Marcus Aureliusnak ra sikerült legyőznie a pártusokatám ehhez több tartományból, így például Pannoniából is ki kellett vonnia több cohorsot. A pillanatnyilag védtelenné váló pannoniai területeket -ban elözönlötték a germán törzsek. A megtagadás után e germán törzsek átkeltek a Dunán és erőszakos földfoglalásokba kezdtek, illetve elfoglalták Brigetio légiótáborát, felgyújtották Aquincumot és feldúlták a Duna-vidék településeit.
Elözönlötték a két Pannoniát, az Alpok vidékét és -ben már Aquileiát fenyegették.
Pannonia (provincia)
A római ellentámadás -ben indult, Marcus Aurelius császár személyesen vezette a hadjáratot. A markomannokhoz jelzi a kereskedelmi erődöket kvádokhoz időközben csatlakoztak a longobárdok és vandálok is, illetve a szarmaták elözönlötték Dacia területét.
A rómaiak komoly békefeltételeket szabtak: a legyőzött törzsek kötelesek voltak kiüríteni a Duna bal parti sávját, itt római erődök épültek. A hadifoglyokból colonusok lettek, s feltöltötték velük a markomann háborúkban és a - 69 -es pestisjárványban megcsappant pannoniai lakosságot. A háború komoly pusztítást végzett a tartományokban, ám azok a háború után fokozatosan újjáéledtek. Commodus majdnem másfél évtizedes uralma alatt javítómunkálatok, kisebb építkezések, katonai építkezések történtek, s — hála a betelepített hadifoglyoknak — demográfiai növekedés is történt.
Septimius Severus a pannoniai légióknak köszönhette uralmát Carnuntum romjai ma Petronell, Ausztria Commodus meggyilkolása Pertinax halála után négy császárt választottak: a praetorianusok Didius Iulianusta pannoniai légiók Septimius Severusta britanniaiak Clodius Albinusta syriai légiók pedig Pescennius Nigert.
Severus, aki legközelebb tartózkodott Rómához, Pertinax bosszúállójaként elsőként vonult be csapataival a fővárosba, s leszámolt a császár gyilkosaival, köztük Didius Iulianusszal is. Severus ezután megegyezett Clodius Albinusszal, s minden erejével Pescennius Niger ellen fordult, akit -ben Issosnál sikeresen legyőzött. A Severus-kor alatt Pannonia és a pannoniai légiók kiemelt figyelemben részesültek, mivel ők segítették hatalomra Septimius Severust.
Komoly építkezések kezdődtek a provincia területén, több település municipiumi rangot kapott és Aquincum colonia lett. Ekkoriban jelentős gazdasági prosperitás tapasztalható, keleti jelzi a kereskedelmi erődöket szír, zsidó betelepüléséről is tudunk.
Ez volt Pannonia második virágkora. Caracalla idején határmódosítás történt: -ban Brigetiót és területét a légiótáborral együtt Pannonia Inferiorhoz csatolták, így mindkét pannoniai tartományban két légió állomásozott. Caracalla idején kisebb határvillongások is zajlottak a trák getae törzsekkel. Katonacsászárok kora[ szerkesztés ] Mivel a lakosság militarizálódott, a pannoniaiak különösen nagy súlyt képviseltek a - közötti véres fél évszázad, a katonacsászárok korának trónviszályaiban.
Az itteni légiók Septimius Severus után is többször emeltek trónra vagy buktattak meg császárokat. Ez a korszak volt a birodalom történetének egyik legmélyebb pontja: belpolitikai és gazdasági válság volt, illetve barbár betörések gyengítették a határokat - többek között a pannoniai határokat is.
A provincia határai és annak változásai
A dominatus kora[ szerkesztés ] A négy részre osztott Pannonia -ben Diocletianus császár került hatalomra, és kiépítette a dominatus rendszerét, amely jelentős változásokat hozott a birodalom életében. Társcsászárokat tetrarcha nevezett ki, ármaximalizáló rendeletet adott ki, újraszervezte a hadsereget, a közigazgatást és a limest.
A provinciák száma a dominatus korában megnégyszereződött: egy-egy provinciát többfelé osztottak, kisebb közigazgatási egységekre. A birodalom egyik tetrarchájának székhelye is Sirmium városa lett. Diocletianus ezenkívül kivonta a mai Szlovénia területét Pannonia provinciából, és azt Noricumhoz csatolta.
Diocletianus reformjai, valamint az egyre erősödő barbár betörések miatt csökkent a pannoniai légiók politikai súlya. Valentinianus - megerősítette a határvédelmet, még az ellenséges területekre is építtetett erődöket.
Ez az úgynevezett nagy szarmata sáncrendszermely egy palánk-sáncrendszer volt és a Dunakanyartól a Bánátig húzódott. A provincia pusztulása[ szerkesztés ] Aquincum romterülete, Budapest körül a hunok átlépték a Volgátleigázták az alánokat illetve az osztrogótokatami a 4. A gótokat csak Nagy Theodosius császárnak sikerült kiűznie a Balkánról, hosszú küzdelmek árán. Theodosius uralma alatt Pannoniában viszonylagos békés időszak volt. A megosztottságot kihasználva a gótok ismét hadjáratot indítottak Alarik vezetésével, amelyhez csatlakoztak a pannoniai területekre a es években betelepült hun-gót-alán barbárok is.
A világgazdaság genezise és fejlődéstörténete 2. Ezt az átmeneti időszakot a kereskedelmi kapitalizmus kora — követi, melynek végeztével lezárul a tőkés világgazdaság előtörténete, kialakul főbb elemeiben egy kezdetleges világgazdaság.
Alaric hadjárata során elfoglalta Pannonia Saviát, és a pannoniai térség az 5. A romanizált lakosság jelentős része elmenekült. A korábbi pannoniai provinciák teljesen elvesztek, és az 5. Pannonia római kori történelmének időrendi áttekintése [3] [ szerkesztés ] I.
A római hadsereg egységes kiképzése, egységes felszerelése, egységes hadrendje és felépítése miatt professzionális hadsereg volt. A hadvezérhez kötődő, egységes fegyverzetű, modern hadsereg Augustus idejére fejlődik ki teljesen. A római hadsereg alapegysége a legio volt.
Account Options
Egy legio kb. Kiképzési és hadászati alapegységet a 10 contiburniumból, vagyis 10x8 legionarius -ból álló centuria jelentett, melyet a centurio vezetett.
A centuriók feladata volt a fegyelem fenntartása és az egységek gyakorlatoztatása. A centuriók a legatusok szárnysegédjeitől, a tribunusoktól kapták a parancsokat. Minden legióhoz tartozott lovas egység is. Egy időben általában 30 legio volt fegyverben. A legiók mellett segédcsapatok, auxiliumok is harcoltak, ezek általában helyben toborzott parittyásíjászdárdáskönnyűgyalogos egységek voltak, és nagyjából főt számláltak. A Római Birodalom határait történelme során egyfolytában barbár betörések fenyegették.
