Bitcoin hálózat bonyolultsági diagram
WARNING!! BITCOIN MASSIVE BEARISH CME GAPS!!! [But good news...] Altcoin Updates - Programmer
Második választott szakmám gyakorlói, a közgazdászok régóta tárt karokkal és magas fizetésekkel várják a matematikusokat, akik bonyolult összefüggések meglátásával és összetett modellek építésével segítenek kockázatokat csökkenteni és nyereséget növelni igaz, néha mindez pont fordítva történik — lásd például az LTCM híres esetét. De mi a helyzet akkor, ha gyorsan szeretnénk nagyon gazdagok lenni?
Mennyire segíthet a matematika abban, hogy dollármilliomos váljon belőlünk? Ez sem lehetetlen. A Millennium Problems gyűjtőnévvel ismerté vált kérdéshalmaz bármelyikének megoldásáért egymillió dolláros pénzjutalmat ajánlott fel az intézet.
Bár a pénzdíj valóban vonzónak tűnik, óradíjban számolva már nem biztos, hogy jobban járunk akkor, ha a milleniumi problémákkal foglalkozunk egy hagyományos karrierút helyett, hiszen a hét problémából az elmúlt 19 évben összesen egyet sikerült megoldania a világ matematikus közösségének. Ezen egyetlen megoldásnak egyébként külön érdekessége, hogy a Poincaré-sejtést Bitcoin hálózat bonyolultsági diagram igazoló orosz Grigorij Jakovlevics Perelman aki egyébként az es budapesti Nemzetközi Matematikai Diákolimpián tökéletes eredménnyel nyert aranyérmet nemcsak a ban a bizonyításért neki ítélt Fields-érmet, de a ben a CMI által neki ítélt az egymillió dollárt sem volt hajlandó átvenni.
Forrás: Wikimedia Commons Akinek a hírnév nem kellett Rendben van, mondhatná a kedves olvasó, én azonban gyors meggazdagodást ígértem. A fenti problémák nyilvánvalóan nem kecsegtetnek ezzel.
Mit szólna azonban az olvasó akkor, ha az egymillió dollárt mindössze tíz perc alatt megkeresné? És ehhez semmi mást nem kellene csinálnia, mint matematikai problémákat megoldania a számítógépe segítségével. És nem csak hét probléma várna megoldásra, hanem tízpercenként kapna egy újabbat. Ráadásul lényegében garantált lenne, hogy egy probléma megoldása átlagosan tíz percet vegyen igénybe.
Túl szépen hangzik, hogy igaz legyen? Részben az is, de tény, hogy voltak olyan szereplők, akik számára ez a lehetőség valóban adott volt a múltban. Hogy mindezt pontosabban megértsük, ahhoz viszont meg kell ismerkednünk a Bitcoinnal. Forrás: Max Pixel A Bitcoin egy kriptovaluta.
A szóösszetétel első fele azt jelenti, hogy titkosítási algoritmusokon alapul, míg a második fele arra utal, hogy egy fizetőeszközről beszélünk. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a Bitcoin nem tekinthető pénznek, ahogyan erről más platformon számos alkalommal értekeztem korábban lásd például itt.
Ennek ellenére én is az általánosan használt kriptovaluta, illetve virtuális valuta elnevezéseket fogom használni. Azonban ebben az írásban minket elsősorban a titkosítás szerepe és e munka kompenzációja fog érdekelni. A Bitcoin alapötlete egy Satoshi Nakamoto álnevű szerző vagy szerzők októberi cikkében lett először publikálva.
A történet érdekessége, hogy a mai napig nem tudjuk, hogy kit, vagy kiket Bitcoin hálózat bonyolultsági diagram ez az álnév, annak ellenére, hogy Nakamoto nem csak az ötletet adta, hanem hozzá köthető a világ első blokkláncon alapuló adatbázisának megalkotása, a virtuális pénzek többszöri elköltését megakadályozó elméleti keretrendszer kidolgozása és megvalósítása, és a Bitcoin rendszer elindítása is.
Magyar szál itt is van, egyesek szerint ugyanis a fenti álnév nem takar mást, mint a magyar származású programozó és vállalkozót, Nick Szabo-t, akinek egyébként a Bitcoin projekt bizonyíthatóan sokat köszönhet Szabo természetesen cáfoljahogy ő lenne Nakamoto. A Bitcoint kidolgozó csapat alapkérdése ez volt: hogyan lehetne egy nyílt fizetési rendszert működtetni?
Egy olyat, ahol a tranzakciók lebonyolításához nincsen szükség egy központi szereplőre bankra. Konkrétabban, egy olyan rendszert, ahol a tranzakciók validálását bárki praktikusan a leggyorsabb, leghatékonyabb, legolcsóbb szereplő elvégezheti.
A tranzakciókat pedig egy nyilvános, mindenki által elérhető és bővíthető adatbázis tartalmazza.
- 31 dollárra várható egy bitcoin re egy a bányászati nehézségen alapuló mérőszám alapján
- Hogyan lehetünk dollármilliomosok?
- Mi határozza meg az opció jövedelmezőségét
- Насколько же немыслимой, рассуждал про себя Джизирак, была бы эта конференция всего каких-то несколько дней .
Bitcoin hálózat bonyolultsági diagram cél elérése érdekében két problémát kellett kezelni. Egyrészt biztosítani kell, hogy egy utalás csak akkor történhessen meg, ha az adott számlán megvan ennek a fedezete ennek speciális eseteként pedig azt is, hogy nem lehet kereskedelmet oktató egyetemek virtuális valutát kétszer elkölteni.
Másrészt garantálni kell azt is, hogy a múltbeli tranzakciókat tartalmazó listát senki se tudja módosítani. E két feltétel hiányában senki sem bízna az adott kriptovalutában, hiszen fedezet nélküli utalás lehetősége esetén nem lenne értéke ki fizetne egy olyan eszközért, melyet egy utalással maga is bármikor létrehozhata múltban megtörtént tranzakciók megváltoztathatósága esetén pedig senki sem lenne hajlandó utalást fogadni nem lehetne biztos abban, hogy a megkapott összeg később is rendelkezésére áll majd.
A kriptográfia színre lép A fenti két problémát Nakamoto és társai egy zseniális ötlettel oldották meg. A rendszer a tranzakciókat nem egy hosszú listában, hanem blokkokban tárolja. Egy blokk egy nagyjából 10 perces időszelet tranzakcióit gyűjti össze. Azonban nemcsak a tranzakciók listáját tartalmazza a blokk, hanem egyebek mellett egy időbélyeget, egy később még fontos szereppel bíró, részben véletlenszerű számsort a nonce-otvalamint egy, az előző blokk minden adatának figyelembevételével, egy bonyolult, kriptográfián alapuló függvény hash-függvény segítségével képezett kódot, az úgynevezett hash-t.
A hash garantálja azt, hogy az egyes blokkok láncot fognak alkotni, hiszen a hash-kód által minden egyes blokk hozzá van kötve az előzőhöz mivel az előző blokk adatain alapul az adott blokk által tartalmazott hash-kód.
Mesterséges négyéves ciklus
A blokkok teljes láncolatát hívjuk blokkláncnak. Forrás: a szerző saját illusztrációja A hash-kód nagyon hasonló a számítástechnikában és a bankszámlák számlaszámában használt ellenőrző kódhoz. Egy blokkhoz egyértelműen meghatározható a hash-kód.
Fontos továbbá, hogy a blokk tartalmának minimális Bitcoin hálózat bonyolultsági diagram esetén a függvény teljesen más hash-kódot eredményez. Nem lényeges a működés szempontjából, de érdemes megemlíteni, hogy a hash-függvény nem kölcsönösen egyértelmű megfeleltetés. Azaz elképzelhető, hogy a függvény két különböző tartalmú blokkhoz is ugyanazt a hash-kódot rendeli. Forrás: Wikimedia Commons További fontos eleme a Bitcoin rendszerének, hogy a hash-kód nem lehet tetszőleges, hanem kisebbnek kell lennie egy, a rendszer által megszabott, és folyamatosan felülvizsgált értéknél.
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a hosszú hexadecimális hash-kódnak megadott számú nullával kell kezdődnie. A nullák elvárt száma határozza meg a nonce megtalálásának nehézségi fokát.
Bitcoin hálózat bonyolultsági diagram tízperces matematikafeladvány A tízperces tranzakciós listát jóváhagyó validáló szereplőnek kettős feladata van. Egyrészt ellenőriznie kell, hogy a listában minden egyes tranzakciónak rendelkezésre áll a fedezete. Másrészt találnia kell egy olyan véletlenszerű számsort, amelyet a fent már említett nonce helyére beillesztve a hash-függvény által generált kód megfelel az elvásároknak, azaz megfelelő számú nulla van az elején.
Ez viszont nem könnyű feladat. A hash-függvény jellege miatt a nonce megtalálása lényegében próba—szerencse alapon történik.
Azaz a nullák elvárt száma valóban összefügg a feladat nehézségével. A cikk írásának pillanatában a Bitcoin blokklánc az Ez a kód 18 darab nullával kezdődik, azaz megtalálása jóval nehezebb volt, mint a legelső blokk hash-kódjának megtalálása.
Az első kód dcaeeffae46a2a6cb3f1b60a8ce26f volt, mely ugyan 10 nullával kezdődött, ekkor azonban még csak 8 darab kezdő nulla volt a hash-kóddal szembeni elvárás a Bitcoin rendszerében. A feladat nehézségét azaz a nullák elvárt számát kéthetente felülvizsgálja és szükség esetén automatikusan módosítja a rendszer, mégpedig azzal a céllal, hogy átlagosan nagyjából 10 Bitcoin hálózat bonyolultsági diagram tartson egy alkalmas nonce megtalálása.
De miért kész weboldal az interneten történő pénzkereséshez ez?
31 000 dollárra várható egy bitcoin 2021-re egy a bányászati nehézségen alapuló mérőszám alapján
És hogyan garantálja a fejezet elején említett két probléma kiküszöbölését? A lottó, ahol szelvényből csak egy nyer Az első probléma az utalások fedezetének ellenőrzése volt.
Ezt a validáló szereplő elvileg megteszi. De mi a helyzet akkor, ha a hibázott, vagy szándékosan engedett meg fedezetlen tranzakciókat? Ekkor kap szerepet a blokklánc jelleg, illetve a fizetési rendszer nyíltsága.
Egy a bitcoin BTC bányászati nehézségen alapuló új adathalmaz alapján a BTC árfolyamának valahol a 31 dolláros magasságban kell kikötnie. A kriptotrader-elemző PlanB által publikált charton kombinálja a bitcoin árfolyamát mint százalékos nehézségi mélypontok, valamint a legutolsó mélypont óta felfűzött blokkszámot. A bányászati nehézség a számítási műveletek bonyolultságát méri, ami ahhoz szükséges, hogy a bányászgépek validálhassanak egy blokkot tele bitcoin tranzakciókkal és az felkerüljön a blokkláncra. A mérőszámot gyakran használják a Bitcoin bányászok közötti verseny mérésére is egy új blokk kibányászásáért. Minél magasabb a szám, annál nagyobb a verseny, annál több hasherő összpontosul a Bitcoin hálózaton és egyben kontraproduktív hatásként segíti a nehézség még további emelkedését.
Ha a validáló szereplő fedezetlen utalást is beemelt tokent kap blokkba, akkor amint egy másik szereplő ezt észreveszi, fel fogja hívni erre a tényre a közösség figyelmét, majd ugyanerre az időintervallumra elkészíti a saját blokkját és az ez alapján számított hash-kódjátmely nem tartalmazza az adott tételt. És a többi szereplő ezt a blokkot fogja folytatni a jövőben, azaz a hibás blokk nem lesz része a blokkláncnak, ezáltal garantálva azt, hogy fedezetlen tranzakció ne fordulhasson elő hiszen a rendszer azokat a tranzakciókat tekinti megvalósultnak, amelyek szerepelnek a blokkláncban; azonban fontos megjegyezni, hogy bizonyos — nagyon speciális — esetekben ez a védelem nem tökéletes.
A második probléma a múltbeli tranzakciók integritásának a kérdése. Hogyan éri el a Bitcoin rendszere, hogy egyszerre legyen nyílt, azaz mindenki számára hozzáférhető, és hiteles, azaz megváltoztathatatlan? A megoldás kulcsa a bonyolultság. Mi történne például, ha valaki egy kettővel korábbi blokkot módosítani szeretne?
Mesterséges ciklus és beágyazott instabilitás
Ha ez a szereplő bizonyos tételeket kitörölne, módosítana vagy hozzáadna a blokkban szereplő listához, akkor a nonce-kódot is meg kellene változtatnia, hiszen a hash-kód a teljes blokk minden elemétől függ, azaz a módosított blokk a kereskedő rendőr nonce-szal együtt szinte biztosan nem adna megfelelő számú nullával kezdődő hash-kódot. A jelenlegi bonyolultság mellett annak az esélye, hogy a régi nonce-kód a módosított blokkhoz is passzol 1 : Ennek körülbelül annyi az esélye, mint annak, hogy valaki a világegyetem kezdete óta egyszerre országban játszva minden héten és minden országban megnyeri az ötös lottó főnyereményét és most tekintsünk el attól, hogy az említett időintervallum nagy részében nem hogy lottó, de országok, sőt, emberek sem voltak.
Azaz bátran kijelenthetjük, hogy nem túl valószínű eseményről beszélünk. Mivel egy blokk létrehozása körülbelül 10 percet vesz igénybe, így ennyi időre lenne a fenti fiktív szereplőnek is szüksége ahhoz, hogy a módosított blokk hash-kódját megtalálja.
A bizonytalanság oka nemcsak a hagyományos piachoz képest kicsi piaci méretben, hanem a protokoll egyes tulajdonságaiban is.
A blokklánc jelleg miatt azonban ekkor még nem lenne készen, hiszen a következő blokk tartalmazza az előző blokk hash-kódját, így a következő blokkot is újra kellene generálnia, még akkor is, ha az abban szereplő tranzakciókat nem akarja megmásítani. És mivel a példában szereplő személy kettővel korábbi blokkot szeretett volna módosítani, így még egy blokk hash-kódját is meg kell találnia. De miért gond ez, kérdezhetné az olvasó?
