A polgári jogi lehetőség az, 3. A jogalkalmazás során felmerülő problémák


  • Külföldi jog alkalmazása a polgári perben – kártérítési peres kitekintéssel | Eljárásjogi Szemle
  • Polgári jogi igény érvényesítése az új Be.-ben - Jogászvilág
  • Büntetőjogi kár – jogi igény érvényesítése – Termékek | RSM Legal
  • Ha a zsarolás, a csalás, illetve az uzsora-bűncselekmény elkövetési tárgya a terhelt által lakott vagy a hozzájárulásával más személy által ingyenesen használt ingatlan, amelyben a bűncselekmény elkövetését megelőzően a sértett lakott, és a polgári jogi igény az ingatlannal kapcsolatos rendelkezési jogot vagy az ingatlan birtoklásának jogát is érinti, a magánfél indítványában ideiglenes intézkedésként kérheti az ingatlan kiürítését és annak a magánfél birtokába bocsátását.
  • Keltner csatornaopciók

A tanulmány azt a kérdés vizsgálja, hogy vajon sor kerülhet-e érvényesen a munkaviszonyban olyan polgári jogi jogintézmények — így például a kötbér — alkalmazására, amelyekről az Mt. Problémafelvetés A polgári jogi szabályok alkalmazásának lehetősége a korábbi munkajogi szabályozásban A kötbér alkalmazása a korábbi munkajogi szabályozásban A polgári jogi szabályok alkalmazásának lehetősége a hatályos munkajogi szabályozásban A kötbér alkalmazásának lehetősége a hatályos munkajogi szabályozásban Rövid összegzés 1.

Problémafelvetés Otto Kahn-Freund szerint a munkajog lényege mindig is az volt — és mindig is az lesz —, hogy kiegyenlítse a felek alkupozíciójának egyenlőtlenségét. Kétségtelen, hogy a magyar munkajogi szabályozás is megmaradt magánjogi jogrend részeként, annak viszonylagos elkülönültsége ugyanakkor nyilvánvalónak tűnik. Nem véletlen tehát, hogy ez a megfontolás tükröződik az Mt.

Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy a Ptk. Ennek magyarázata, hogy a Ptk.

Külföldi jog alkalmazása a polgári perben – kártérítési peres kitekintéssel

Ezekről a kérdésekről az Mt. Ily módon a munkajogban is érvényesülnek a jogképességet, a cselekvőképességet, a jogi személyekre, a gazdasági társaságokra, a tulajdonra és az öröklésre irányadó polgári jogi normák.

Másképpen fogalmazva: mivel a munkaviszony alanyai a piaci forgalom nem egynemű szereplői, a munkajog fentebb is kifejtett kiegyenlítő — a munkavállaló szempontjából: védelmi — funkciójának érvényesülnie kell. Ekként nem csupán elméleti jellegű az a felvetés, miszerint lehet-e érvénytelen a felek megállapodásának vagy a kollektív szerződésnek valamely, a munkavállaló részére járó juttatást, illetve a munkáltatót terhelő fizetési kötelezettséget rögzítő — azaz a munkavállalóra nézve kedvezőbb kikötést tartalmazó — rendelkezése.

a polgári jogi lehetőség az

Megítélésem szerint erre a kérdésre több okból következően is igenlő válasz adható [17]az alábbiakban azonban csak azt a tényállást vizsgálom, amelyben a megállapodás vagy a kollektív szerződés lényegét tekintve valamely, az Mt. A polgári jogi szabályok alkalmazásának lehetősége a korábbi munkajogi szabályozásban A Munka Törvénykönyvéről szóló A BH A fentiek értelmében a munkaügyi, majd később a közigazgatási és munkaügyi bíróság lényegében maga választhatta ki a munkaviszonyok tekintetében is irányadó polgári jogi normákat.

Ez a megoldás kétségkívül nagy szabadságot biztosított a munkajogi ítélkezési gyakorlat számára a szükségszerűen felmerülő joghézagok kitöltése során, ugyanakkor a jogalkalmazás számára csupán viszonylagos eligazodási pontot jelentett, ami a jogbiztonság követelményének sem felelt meg maradéktalanul. A kötbér alkalmazása a korábbi munkajogi szabályozásban A kötbér poena valamely szerződésből, egyoldalú jogügyletből vagy törvényből eredő főkötelem biztosítására szolgáló olyan szerződésen alapuló járulékos jellegű szolgáltatás, amelyet a kötelezett a jogosult részére abban az esetben köteles megfizetni, ha a szerződést nem vagy nem szerződésszerűen nem megfelelően teljesíti.

Az Annak érdekében, hogy az ítélkezési gyakorlatról minél pontosabb képet kapjak, valamennyi olyan publikált határozatot igyekeztem áttekinteni, amely kötbérre történő utalást tartalmazott.

Az e körben született ítéletek a kötbért egyrészt a versenytilalmi megállapodáshoz kapcsolódó, azt biztosító mellékkötelemként ismerték el. Opciós ügylet ugyanakkor, hogy volt olyan ügy is, amelyben a bíróság nem értett egyet a felek által megállapított, a versenytilalmi megállapodás megszegése esetére fizetendő összeg — elsőfokú bíróság általi — kötbérnek minősítésével, mivel úgy vélte, hogy a munkavállaló ebben az esetben kártérítési felelősséggel tartozik.

A megállapodásban kikötött összeget kárátalánynak minősítette, ezért az elsőfokú ítélet rendelkező részéből és indokolásából a kötbér megjelölést, a polgári jogi lehetőség az a kötbérrel kapcsolatos ítéleti megállapításokat mellőzte. E jogintézmény kötbérhez való hasonlóságára utalt Kiss György [34] és Kenderes György [35] is.

Ugyancsak a kötbérhez volt hasonló — bár a bírói gyakorlatban ennél nem jelent meg ilyen hangsúlyosan a párhuzam — a munkavállaló általi jogellenes megszüntetés jogkövetkezménye, melynek értelmében, amennyiben a munkavállaló a munkaviszonyát nem a törvényben előírt bizonyos szabályok szerint szüntette meg, köteles volt a munkáltató számára a rá irányadó felmondási időre járó átlagkeresetének megfelelő összeget megfizetni.

A tényállás értelmében a felek a munkaszerződésben kikötötték, hogy amennyiben a munkáltató a munkavállaló határozott idejű munkaviszonyát a szerződésben meghatározott idő előtt megszünteti, vagy a munkavállaló a polgári jogi lehetőség az rendkívüli felmondás jogával él, az A polgári jogi lehetőség az elsőfokú bíróság megítélése szerint mivel a felek a munkaszerződésben — feltéve, hogy az nem ellentétes jogszabállyal, illetve kollektív szerződéssel — bármely kérdésben megállapodhatnak, nem tartotta kizártnak azt sem, hogy a munkaszerződés a Ptk.

Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint, mivel azonban a kötbér csak írásban köthető ki, valamint az erre vonatkozó kikötésnek határozottnak kell lennie, a munkaszerződés ezen kikötése — annak határozatlan megszövegezése okán mely alapján a felperesek sem tudták egyértelműen meghatározni, hogy kártérítés címén, vagy egyéb jogcímen terjesszék elő a követelésüket — nem tekinthető határozott kötbérkikötésnek.

Az ügy e körben relevanciával bíró tényállása szerint a felek kifejezetten kötbér elnevezéssel abban állapodtak meg, hogy amennyiben a munkavállaló a munkaviszonya fennállása alatt további munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesít, e tilalom megszegéséből eredő szankcióként köteles minden további feltétel nélkül hat havi bruttó személyi alapbérének megfelelő összegű, bíróság által sem mérsékelhető kötbért fizetni.

A bíróság úgy foglalt állást, hogy a munkavállalót a munkáltató oldalán felmerült kár bekövetkezésétől, illetve annak fennállásától függetlenül terheli a kötbérfizetési kötelezettség, mivel a munkaszerződésben foglalt kötelezettségét nem vitatott módon megszegte.

A polgári jogi szabályok alkalmazásának lehetősége a hatályos munkajogi szabályozásban A fenti előzményektől markánsan eltérő módon alakult a szerződést biztosító mellékkötelezettségek sorsa az Mt.

a polgári jogi lehetőség az

Ennek megfelelően a Mt. Hatodik Könyvéből kiemelt és alkalmazni rendelt szabályokat. Ezen túlmenően — amint arra fentebb utaltam — a személyiségi jogok védelme, a jognyilatkozatokra vonatkozó szabályok, a kamat, a kártérítési felelősség, a versenytilalmi megállapodás, a tanulmányi szerződés, valamint az elévülés tekintetében utal a törvény a polgári jogi szabályok kifejezett alkalmazásának szükségességére.

Valamennyi olyan polgári jogi norma, amely e körön kívül reked, érvényesen nem alkalmazható a munkaviszonyra. Berke Gyula — Lőrincz Györggyel azonos módon — szintén arra a következtetésre jut, hogy a tételes jog alapján a kifejezett rendelkezéssel fel nem hívott polgári jogi szabályok alkalmazására nem kerülhet sor.

A felek megállapodásába foglalt, munkavállaló javára történő eltérés lehetősége látszólag azt sugallja, hogy az ilyen kikötések jogszerűek lehetnek, ha azok a munkavállalóra kedvezőbb irányban térnek el. Ezzel összefüggésben azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy mivel a munkaszerződés és a felek megállapodása — eltérő törvényi rendelkezés hiányában — az Mt.

Második Részében foglalt szabályoktól térhet el csak a munkavállaló javára [51]a kollektív szerződés pedig az Mt. Második és Harmadik Részében foglaltaktól térhet el a kétoldalú diszpozitivitás keretei között [52]az Mt.

Első, Második és Ötödik Része kógens karakterű szabályokat tartalmaz. Mivel az Mt. Megjegyzendő, hogy az új szabályozás nem csupán az Mt. A kötbér alkalmazásának lehetősége a hatályos munkajogi szabályozásban A Ptk. Abban az esetben mentesül csupán a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha szerződésszegését kimenti.

A kötbér írásban köthető ki. A jogosult kötbérigényét attól függetlenül érvényesítheti, hogy a kötelezett szerződésszegéséből kára származott-e.

Polgári jogi igény érvényesítése az új Be.-ben

A kötbér a kötelezettet a benne megtestesülő anyagi teher révén egyfelől a megfelelő teljesítésre ösztönzi, másfelől részben reparációt, egyfajta minimumkártérítést biztosít a másik fél számára a teljesítés elmaradása vagy nem megfelelő teljesítése esetére, és egyúttal szankcionálja is a másik fél magatartását. A minimumkártérítés ugyanakkor azt is jelenti, hogy azt akkor is meg kell fizetnie a kötelezettnek, ha a jogosultnál nem következik be kár, vagy az kisebb mértékű, mint a kötbér összege.

a polgári jogi lehetőség az

A kötbérigény érvényesítése szempontjából alapvetően két tényezőnek van relevanciája: egyrészt annak, hogy megállapítható-e a kötbérrel biztosított szerződéses kötelezettség megszegése, másrészt annak, hogy fennáll-e a szerződésszegésért a kötelezett felelőssége.

Mivel a kötbérre irányadó rendelkezések a Ptk. Erre tekintettel, amennyiben vita merül fel azzal összefüggésben, hogy a felek megállapodásában vagy a kollektív szerződésben meghatározott kikötés kötbérnek minősül-e, a helyes értelmezése érdekében szükséges azt alapos tartalmi, illetve funkcionális szempontú vizsgálat alá vetni. E körben szintén irányadó az az elv, miszerint a jognyilatkozatokat nem elnevezésük, hanem a tényleges tartalmuk szerint kell elbírálni.

Amennyiben valamely pénzösszeg kifizetésére vonatkozó kikötés tekintetében a kötbér a polgári jogi lehetőség az említett funkciói a szankciós, valamint a részbeni reparatív jelleg egyaránt megállapíthatók, úgy nagy valószínűséggel lehet arra következtetni, hogy a felek valójában kötbérben állapodtak meg.

Azt azonban, hogy az ilyen kikötés valóban kötbérnek minősül-e vagy sem, csak az eset összes körülménye alapján, így egyebek mellett a megállapodás valódi tartalma és joghatása, a kikötés felek által meghatározott motivációja és célja, valamint annak rendeltetése és funkciója fényében lehet, illetve kell elbírálni.

Ha a gondos mérlegelés azt a következtetést támasztja alá, hogy a szóban forgó kikötés valóban kötbérnek minősül, az az Mt. Ezt a bíróságnak hivatalból kell észlelnie, és arra az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmaznia.

Különösen igaz lehet ez olyan esetekben, amikor maga a munkaszerződés fűz eltérő jogkövetkezményt szankciót egymáshoz hasonló, formálisan jogszerű munkáltatói intézkedésekhez például drasztikusan eltérő mértékű pótlék meghatározása egyes pótlékfajták esetén, eltérő mértékű, büntetés jellegű végkielégítés bizonyos megszüntetési okok esetén vagy munkavállalói lépésekhez.

A pénzfizetés előírásával magával szankcionálja a szerződés az adott magatartást, és ezzel kifejezett rendelkezés híján is közvetve szerződésszegésnek minősíti azt.

a polgári jogi lehetőség az

Mindezek alapján, ha a felek abban állapodnak meg, hogy a munkavállaló munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegése esetére a munkáltató részére köteles egy meghatározott pénzösszeget fizetni, vagy ha a munkáltató azt vállalja, hogy a munkaviszony jogszabályba vagy munkaszerződésbe ütköző megszüntetése esetére kirívóan magas összegű végkielégítést fizet a munkavállaló részére, és az eset összes körülménye alapján az állapítható meg, hogy e juttatások valójában tartalmilag kötbérnek felelnek meg, azok érvénytelen kikötéseknek tekinthetők.

Az egyben a felek megállapodására irányadó általános szabályba is ütközik, ugyanis a felek ez esetben a munkavállaló hátrányára térnek el az Mt. Fontos rámutatni ezen túlmenően arra is, hogy ez a kikötés egyúttal a munkavállaló vétkes kötelezettségszegése esetén alkalmazandó hátrányos jogkövetkezményekre irányadó szabályok félretételét, illetve megkerülését is eredményezi. Az Mt. A polgári jogi lehetőség az a hasonlóság, ha az Mt. Az ilyen típusú hátrányos jogkövetkezmény azonban mégsem feleltethető meg egyértelműen a polgári jogi kötbér jogintézményének, mivel annak alkalmazására csak az Mt.

A hátrányos jogkövetkezmény a kötbértől különböző olyan önálló jogintézmény, melynél a reparációs funkció lényegében fel sem merül, a szankciós jelleg mellett pedig előtérbe kerül a nevelő funkció is.

E körben nem merülhet fel a polgári jog kötbérre irányadó rendelkezéseinek érvényesülése, mivel a munkajog különös rendelkezései töltik ki tartalommal a hátrányos jogkövetkezmény jogintézményét. A példaként említett végkielégítés esetében már bonyolultabb a helyzet, ugyanis, megítélésem szerint e körben arra van szükség, hogy a kikötés természetét tartalmi-funkcionális szempontú vizsgálat tárja fel.

Másképpen: a végkielégítés a munkaviszony megszűnésének, illetve általános szabály szerint [68] a munkaviszony jogszerű a polgári jogi lehetőség az egyes tényállásaihoz kapcsolódó olyan pénzbeli juttatás, amelyet a munkáltató munkaviszonyra vonatkozó szabályban vagy megállapodásban foglaltak szerint köteles megfizetni a munkavállalónak a munkáltatónál munkajogviszonyban töltött idő függvényében.

A végkielégítés funkciója kettős: egyfelől célja, hogy a munkaviszony megszűnését követő időszakra tekintettel a polgári jogi lehetőség az a munkavállaló kieső jövedelmének átmeneti pótlásához egyfajta szociális funkciómásfelől kifejezi a munkáltatónál eltöltött hosszabb tartamú munkavégzésre tekintettel a munkavállaló lojalitásának, hűségének munkáltató általi elismerését.

A fentieken túlmenően felmerülhet kérdésként, hogy miképpen kell megítélni azt, ha a felek a munkaszerződésben olyan, az átlagostól jelentős mértékben eltérő összegű végkielégítést kötnek ki, amely abban az esetben jár a munkavállaló részére, ha a munkaviszony munkáltató általi megszüntetése egyébként összhangban van az Mt.

Ez megvalósulhat oly módon, hogy a felek egész egyszerűen a munkaviszony — egyébként jogszerű — megszüntetéséhez rendelik a munkáltató jelentősebb összegű fizetési kötelezettségét, de olyképpen is, hogy a munkaszerződésben a megszüntetést korlátozó további szabályokban állapodnak meg, amelyek be nem tartásához társítják a végkielégítésfizetési kötelezettséget.

Amint erre már utaltam, ilyen esetben a jóerkölcsbe ütközés minden bizonnyal felvetődhet, különösen, ha a végkielégítés valójában egy munkáltató általi jogszerű megszüntetést szankcionál. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a magasabb összegű, karakterében pönális jellegű fizetési kötelezettség általánosságban képes korlátozni a munkáltató megszüntetéshez való jogát, visszatartó erőt gyakorolva olyan megszüntető jognyilatkozatokra is, amelyek jogszerűségével kapcsolatosan egyébként nem merülhet fel jogi kétely.

Ha a munkaszerződés a a polgári jogi lehetőség az általi megszüntetésre a munkajogi szabályozásban meghatározottakon felül további korlátozó rendelkezéseket tartalmaz például a felek megállapodnak abban, hogy a munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt annak kezdetétől számított egy évig [70]a megszüntetésre okot adó tényállások körét szűkítik, vagy az indokolással szemben támasztott követelményeket bővítikindokolt megvizsgálni, hogy a végkielégítés valójában milyen funkciót is tölt be.

Az ilyen végkielégítés tartalmát tekintve nem más, mint a munkáltató megszüntetéshez való jogának korlátozását rögzítő kikötés — vélhetően kellő visszatartó erővel bíró — szankciója, ennélfogva szükségszerűen kötbér jellegű. A végkielégítés fizetésének kötelezettsége egyértelműen szankciós jelleggel bír abban az esetben is, ha az a munkaszerződés azon szabályainak be nem tartásához kapcsolódik, amelyek a munkáltató általi munkaviszony-megszüntetést az általános munkajogi szabályozáson felül további korlátozásoknak vetik alá.

Bűncselekmény elkövetésével okozott kár polgári jogi igényének érvényesítése büntetőeljárás során

Abban az esetben, ha megállapítható, hogy az ilyen esetekre kikötött végkielégítés lényegét tekintve a kötbér funkcióival bír, büntető jellegű, úgy álláspontom szerint ugyancsak arra lehet következtetni, hogy a felek valójában kötbérben állapodtak meg. Noha a hatályos Mt. Az ún. Amennyiben a munkáltató jogellenes szüntette meg a munkaviszonyt, a munkavállalónak a a bináris opciók haverja, illetve ezen belül az elmaradt jövedelem megtérítése iránti igény [71] helyett lehetősége van a munkáltatói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget követelni kompenzációs átalány.

KMK vélemény 6.

a polgári jogi lehetőség az

Az előzőekben említett sajátosságok jelennek meg a munkavállaló általi jogellenes megszüntetés jogkövetkezményei között is. Hasonlóan az Ha a munkaviszony határozott tartamú volt, a munkavállaló a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni.

Az egyszerű bejelentés apró(?) jogi buktatói

Rövid összegzés Figyelemmel arra, hogy az Mt. Ebből következően semmis a felek megállapodásában, valamint a kollektív szerződésben rögzített, a munkavállaló részére nyújtott olyan juttatás, amely tartalma szerint az Mt. Mivel a jognyilatkozatokat nem elnevezésük, hanem tartalmuk szerint kell elbírálni, ha valamely munkaviszonyhoz kapcsolódó fizetési kötelezettség a tényleges tartalma szerint kötbérnek minősül, az ilyen kikötés semmis, és arra az érvénytelenség Mt.

Stevens and Sons, London, In: KUN A. Osiris, Budapest,